Kampány eutanáziával

Úgy tűnik, a már csak a kommunikációban jeleskedő SaS most is szerencsés kommunikációs stratégiát választott. Üzenete célbejuttatására az egyébként szokásosnál kevesebb energiát kell fordítani, a munka oroszlánrészét ugyanis elvégzi helyette a konzervatív, a Kereszténydemokrata Mozgalom iránti antipátiával, rosszindulattal sem vádolható civil szervezet, amely mindent meg fog tenni, hogy a népszavazáson meglegyen az érvényességi küszöb. Erre leginkább akkor lesz esély, ha a referendumot az önkormányzati választásokkal egy időben fogják tartani. A Szövetség a Családért mindent el fog követni, hogy kezdeményezésének a kommunikációs térben előkelő helyet biztosítson (mindehhez masszív egyházi támogatás is járul), a liberálisoknak így elég lesz reagálni a mindenki által ismert témára. Egy dologban kétségtelenül igaza van az SaS-nek: attól, hogy az eutanázia problémája egy szűk réteg problémája és nincs az össztársadalmi érdeklődés homlokterében, még foglalkozni kell vele. (Seregnyi ilyen téma van egyébként…) Az emberi méltóságnak és életnek azonban nem szabadna egy párt láttatásának eszközévé válnia. Az SaS 2010 szeptemberében, az általa meghirdetett, majd ejtett népszavazás során már egyszer visszaélt össztársadalmilag fontos témákkal, önös érdekből. Ennek a kezdeményezésnek most hasonló szaga van. Akkor a koncessziós díjról, a képviselők mentelmi jogáról, a kisebb létszámú parlamentről, a szolgálati gépkocsik beszerzési árának felső határáról, az internetes választásról és a válaszadáshoz való jogról kérdezték meg az állampolgárokat. Mindez bagatell az emberi élethez képest. E sorok írója akkor hinné el, hogy az SaS-t komolyan foglalkoztatja az eutanázia kérdése, ha november 16-ával nem ejtené a témát.