Ha ez a béke, milyen a háború?

A The Times szerint Vlagyimir Putyin államfő makacsul állítja, hogy a csecsenföldi háborút Oroszország megnyerte, a csecsenek tömegesen teszik le a fegyvert. Egy olyan hét után azonban, amikor csecsen lázadók vagy támogatóik két orosz utasszállító repülőgépet robbantottak fel a levegőben, megöltek tíz embert egy moszkvai öngyilkos merényletben, és több száz túszt ejtettek egy észak-oszétiai iskolában, a Kreml szavai üresebben konganak, mint valaha – áll a vezető konzervatív brit lap kommentárjában. A The Times szerint sok orosz felteszi a kérdést: ha a kormány ezt hívja békének, mit nevezne akkor háborúnak? Nemcsak a harcoknak nem sikerült véget vetni Csecsenföldön, ahol naponta halnak meg orosz katonák és rendőrök, de az erőszak most már átterjedt a szomszédos térségekbe, sőt Moszkva szívébe is.

A baloldali The Guardian azt írta, hogy jóllehet Putyin már 2000-ben, majd 2002-ben ismét győzelmet kiáltott, ugyanúgy járt, mint az iraki háborút idő előtt lezártnak nyilvánító amerikai kollégája: a csecsen lázadók újra meg újra bolondot csinálnak belőle, rávilágítva gyengeségére. A nemzetközi emberi jogi szervezetek folyamatosan közlik súlyosan elítélő nyilatkozataikat az orosz fegyveres erők által Csecsenföldön elkövetett, felelősségre vonás nélkül maradt bűncselekményekről, kivégzésekről, kínzásokról.

A jelek szerint most már csak a nyugati kormányok hallgatnak, és ennek számos oka van. Washington azért huny szemet Csecsenföld felett, mert szüksége van Oroszországra a terror elleni háborújában. Oroszország mindemellett energia-nagyhatalom, amelynek jelentősége mint globális ellátóé gyorsan növekszik.

Gerhard Schröder német kancellár Csecsenföld-politikáját, a csecsen ügyekben elhangzott igen óvatos, oroszbarát megjegyzéseit Németországban pellengérre állították – véli a berlini Die Welt. A lap arra céloz, hogy mind saját táborából, mind ellenzéki oldalról bírálatok érték a kancellárt Szocsiban, a hétfőn és kedden tartott orosz–francia–német csúcson, illetve azután elhangzott szavait, amelyekben úgy vélte, hogy a vasárnapi csecsenföldi elnökválasztással szemben ő nem tud kifogást emelni.

„Nem volt demokratikus a választás” – közölte a kormány emberi jogi ombudsmanja, Claudia Roth, a szociáldemokratákkal együtt kormányzó zöldek politikusa. Eleve eldöntött kérdés volt, hogy ki lesz a választás győztese: a Moszkva támogatását élvező Alu Alhanov. Gernot Erler, a szociáldemokraták külpolitikai felelőse „választási színjátékról” beszélt, de védelmébe is vette a kancellárt, mondván: Schröder, tekintettel az oroszországi gyászra, lemondott a nyilvános bírálatról. A kormányszóvivő visszautasította azokat a megállapításokat, hogy Schröder álláspontjával egyedül maradt a nemzetközi porondon.

Wolfgang Schäuble, a kereszténydemokrata unió (CDU) vezető politikusa megértést tanúsított azzal szemben, hogy Oroszország küzd a terrorizmus ellen, de „nem szabad elsiklani afelett, hogy Moszkva a Kaukázusban a kemény kéz politikáját alkalmazza, különösen egy német kancellárnak nem”. Angela Merkel, az ellenzéki konzervatív tábor vezetője „szégyenleteseknek” nevezte Schröder diplomatikus megállapításait.

Eközben Vlagyimir Kotenyev, Oroszország berlini nagykövete úgy vélte, hogy Németországban túl keveset tesznek a csecsen aktivitás megfékezésére. A Német-kaukázusi Társaság például zavartalanul támogathatja, anyagilag is, a terrorista csoportokat. A nagykövet szerint a német hatóságok hónapok óta nem reagálnak egy orosz kiadatási kérelemre. Az érintett személy egy csecsen „fekete özvegy” (hozzátartozói elvesztése miatt bosszúból terrorcselekmények végrehajtását vállaló asszony) lenne, aki Kotenyev szerint számos orosz katona megölését vallotta be. A karlsruhei főügyészség azzal vágott vissza, hogy Oroszország nem nyújtott be kiadatási kérelmet, a németek ugyanakkor tájékoztatják az orosz felet a vizsgálati eredményekről.