<p>Angela Merkel német kancellár a hét elején megismételte azt, amihez már április óta tartja magát: Mindent meg kell tennünk azért, hogy egy ilyen súlyos kérdésben, mint a menekültek elosztása, konszenzussal döntsön a 28 uniós tagország, nem pedig minősített többséggel”.</p>
Fizetünk így is, úgy is
Lapzártáig nem született eredmény az uniós belügyminiszterek tegnapi tanácskozásán, de a legvalószínűbb, hogy továbbra sincs konszenzus. Nézzük, mit jelent ez Szlovákia számára.Ha mégis megegyezés születne a belügyminiszterek tanácskozásán a kvótarendszerről, a kormánynak nem lehet egy sava sem. Robert Fico legutóbbi, vasárnapi megnyilatkozása világos volt. Ha döntés születik a kötelező menekültkvótákról, „mi nem fogadjuk el a minősített többségi szavazás eredményét – senki nem fogja diktátummal ránk kényszeríteni, hogy mit csináljon Szlovákia”. Hát nézzük meg, mi is ez a „diktátum”. 2007-ben Fico azt hirdette, milyen fontos esemény a Lisszaboni Szerződés aláírása, amellyel Szlovákia csatlakozik az európai értékekhez és tradíciókhoz. A vérbeli nacionalistákat bőszítették az olyan kijelentései, hogy ez a szerződés legalább olyan fontos, mint a szlovák függetlenségi nyilatkozat vagy a szlovák alkotmány elfogadása volt. Aztán 2007 decemberében nagy csinnadrattával személyesen írta alá a Lisszaboni Szerződést. Személyes felelősséget vállalt tehát azért is, amit a 78. paragrafus 3 bekezdése tartalmaz: „Ha egy vagy több tagállam veszélyhelyzetbe kerül egy harmadik állam polgárainak hirtelen beáramlása miatt, az Európai Tanács és az Európai Bizottság ideiglenes óvintézkedéseket fogadhat el az érintett tagállamok megsegítésére. Az intézkedéseket az Európai Parlamenttel való egyeztetés után fogadják el”. A Fico-kormány egyezett meg az Európai Unióval és a kormányfő írta alá azt a szabályt, hogy menekültválság esetén az unió minősített többségi szavazással hozhat döntéseket, és nem szükséges hozzá valamennyi tagállam beleegyezése. A most vasárnapi vitaműsorban Fico azt bizonygatta, a minősített többség olyan dolgokra vonatkozik, mint például a levegőszennyezés, nem pedig a kötelező menekültkvóták. Vagy nem is sejti, mit írt alá a Lisszaboni Szerződésben, vagy eljátssza a jogi analfabétát. Így vagy úgy, szánalmas egy jogászdoktortól.Ha a szlovák kormány ki is jelentené, hogy nem „ért egyet” a minősített többségi szavazással, az nem jelenti, hogy bármit is elért volna. A kérdésre, hogy konkrétan mit tesz, Fico infringementet, vagyis jogsértést emleget. A gond csak az, hogy azt Szlovákia követi el az Európai Unió ellen, nem pedig az unió Szlovákia ellen. Itt ugyanis az uniós szerződések megsértéséről, kötelezettségsértésről van szó. A vállalt kötelezettségeiket megsértő államokat szankcionálja az unió, Szlovákia 886 ezer eurós bírságot kaphat, és minden további napért, amíg nem teljesíti kötelességét, további bírságot fizet. Ennek felső határa Szlovákia esetében napi 64 260 euró. Ľuboš Blaha, a Smer képviselője azt mondja, Szlovákia inkább kifizet valami bírságot, de nem fogadja el az értelmetlen menekültkvótákat, mert azok sehova se vezetnek. Még jó, hogy a napi bírsággal nem ez a helyzet. Az oda vezet, hogy egy év alatt 23,5 millió eurót is kifizethetünk. A szerző a Trend hetilap kommentátora
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.