Ezek a húszas évek

Megint itt járt a Mikulás, de sajnos piros almán és mogyorón kívül omikron is volt a zsákjában. Ha csodával határos módon jövőre eltűnne is ez a vírus, abban biztosak lehetünk, hogy úgy fogunk egyszer visszaemlékezni erre az évtizedre, mint amire a Covid-19 világjárvány nyomta rá a bélyegét. Van, hogy váratlan események határoznak meg egy időszakot, mint a 2000-es éveket a szeptember 11-i terrortámadás, és van, amikor meglevő tendenciák vesznek meglepő fordulatot.

Ez az évtized feszülten kezdődött, amikor január 3-án az iráni Qasim Soleimani tábornok elleni dróntámadás után pár napig egy újabb háború kirobbanásának veszélye fenyegetett. Akkor még nem nagyon aggódtunk amiatt a kínai vírus miatt, hiszen láttunk már ilyet 2003-ban, a SARS-járványt Kelet- Ázsiában. Helyi probléma volt, jó messze tőlünk.

Egy biztos: ezt az évtizedet – mint ahogy az utóbbi legalább 200 évet – a technológia határozza meg. A Statista gazdasági társaság adatai szerint 2010 és 2020 között majdnem meghatszorozódott a Facebook-felhasználók száma. A Pew Research adatai azt mutatják, hogy 2011-ben az amerikaiak 35%-a használt okostelefont. 2021-ben már a 85%-uk. Globálisan is rekordokat dönt ennek a technológiának a terjedése. A Strategy Analytics piackutató intézet adatai szerint 2010 és 2020 között 5-ről 50%-ra emelkedett a világban az okostelefont használók aránya.

A technológia rohamos terjedése talán nem meglepő, de hogy ennek milyen hatásai lesznek, azt nehéz megjósolni. Amikor a közösségi hálók megjelentek, csupán a fiatalok játszóterének tűntek. 2011-ben és 2012-ben, az arab tavasz idején úgy látszott, ez a demokrácia jövője. Akkor úgy tűnt, hogy a szabad kommunikáció az autokrata rendszerekre lesz veszélyes. Azóta inkább azt láthatjuk, hogy éppen a demokratikus államok Achilles-sarka. A közösségi hálók algoritmusai által létrehozott visszhangkamrák, véleménybuborékok ahelyett, hogy a kölcsönös megértést segítenék, egyre inkább elszigetelik a különböző csoportokat.

A járvány még jobban felgyorsította ezt a folyamatot, egyre jobban függünk a technológiától. Home office, videókonferencia, távoktatás... Elképesztő, milyen gyorsan hozzászoktunk mindehhez – röpke két év alatt.

Ebbe a szép új világba lépett be idén a Facebook új platformja, a Meta. Ez az internet lehetséges jövőbeli változata, ahol háromdimenziós virtuális környezetben lehetünk jelen és tehetünk meg dolgokat. Mintha személyesen találkoznánk, pedig otthon ülünk a monitor előtt. Ha találkozni szeretnénk a barátainkkal, a metaverzum segítségével megtehetjük. Otthon minden barátunk felveszi a virtuálisvalóság- sisakját, és egy számítógép által létrehozott mesterséges környezetben találkozunk, ahol látjuk egymás testét, mozdulatait, arckifejezéseit, és persze halljuk is egymást. Egy katasztrófa-forgatókönyv szerint 2030-ra az emberek nagy része már csak a metaverzumban fog találkozni, mert a „koronadiktatúrák” bezárnak mindnyájunkat. Szerintem inkább az a valószínű, hogy az emberek nagy része önként fog ott kikötni, mert kényelmes, és mert megkapja a dopaminadagját is, amire vágyik.

Tovább mélyül a szakadék a társadalomban? Mindenkit megöl majd az omega variáns? A kínai modell mintájára véget ér a szabad internet korszaka? Vagy új forradalmak kezdődnek a metaverzumban? Nem vagyok jós, nem tudom a választ. Nem tudom megmondani, mit fogunk látni 2029-ben, amikor majd visszatekintünk erre az évtizedre. De szinte biztos, hogy azt most el se tudjuk képzelni.