Ami a rostámon fennakadt

Ellenzékiek és sokan mások pedig a jelenlegi államfő végső döntését várják, vajon újra jelölteti-e magát. Nagy esélye lenne a győzelemre, hiszen az őt ért nemtelen támadások ellenére megbizatási idejének negyedik évében is vezeti a leghitelesebb közéleti személyiségek listáját. Az államfő e héten fogadta Alojz Hlinát, a KDH vezetőjét, aki azt monda, szeretné megőrizni a jövő évi voksolás és a kampány méltóságát, az önjelölt bohócok kiszűrését. Amiben Andrej Kiskára fontos szerep hárul. Ha újra indul, akkor valóban van még ideje bejelenteni elhatározását. Ha viszont nem óhajt további öt esztendőt eltölteni a Grassalkovich-palotában, akkor erről mielőbb tájékoztatnia kellene a közvéleményt. Azért is, hogy a lehetséges megfelelő utódjelöltek színre léphessenek, s mielőtt választanánk, minden lényegeset megtudjunk róluk.

Magyar különút

Európa vészesen elöregedik, emiatt is egyre égetőbb a munkaerőhiány, immár nálunk is. A pozsonyi kabinet emiatt rábólintott főleg szerb és ukrán vendégmunkások alkalmazására. Nyugaton még mindig sokan elsősorban a migránsok befogadásával szeretnének úrrá lenni a helyzeten, ezt a célt is szolgálná az ENSZ tervezete, ha a migráció hatékonyabb kezelését a tagországok elfogadják. Az Egyesült Államok máris nemet mondott, s nyilván így dönt Budapest is. Magyarország ugyanis saját humán és gazdasági erőforrásokra támaszkodna. Jelentős összegekkel, adókedvezményekkel támogatja a fiatalok gyermekvállalását, otthonteremtését. Újabban a Köldökzsinór-program révén a 2017. július 30. után született határon túli magyar gyermekekre is kiterjesztették a támogatásokat. „Minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol” – mondta a család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkár. Aki az ingoványos útra lépő külföldi politikusok figyelmébe ajánlotta a magyarországi intézkedéseket, amelyek megállíthatják a lélekszám fogyását, hosszabb távon akár a munkaerő-hiányt is enyhítik. E jóléti intézkedések további célja a Nyugatra kivándorolt fiatal hazacsábítása, amihez azonban ezeken kívül elengedhetetlen a jogállamiság minden fontos elemének érvényesülése. Ezért is elgondolkoztató az amerikai Freedom House legújabb jelentése, amely szerint „Magyarország populista vezetői konszolidálták a hatalmukat, közben viszont meggyengítették a demokratikus intézményrendszert”. Erre és egyéb kifogásokra – például a fentebb említett nemes célok elérése érdekében – a országgyűlési választások után már aligha lehet azzal válaszolni, hogy minden bírálatot Soros boszorkánykonyhájában főztek ki.

Kétkulacsos Kijev

Tovább tart a huzavona az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyéről, amely szeptembertől csak az ország nemzetiségi iskoláiban csak az ötödik évfolyamig engedélyezné a teljes anyanyelvi oktatást A felsőbb osztályokban már jórészt ukrán lenne az oktatás nyelve. Lilija Hrinevics tárcavezető nyájaskodva ismételgeti, miszerint nem a sunyi asszimiláció a cél, hanem az, hogy minden ukrán állampolgár sajátítsa el az államnyelvet. Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke erre azzal érvel, az igény jogos, de az államnyelv oktatásának módszertanán kell változtatni, nem pedig felszámolni az anyanyelvi oktatást. Ezt közölte Lamberto Zannierrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosával, akinek egyébként Ungváron Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó is kifejtette, hogy a vitatott cikkely alkotmánysértő, ellentmond az uniós értékrendnek. Jogosan tiltakozik a magyar kabinet is, amin feldühödtek az ukrán nacionalisták. Vasárnap gyújtópalackot dobtak a KMKSZ székházába. Kijev továbbra is kétszínű politikát folytat, külföldi partnereinek újabban azt hangoztatja, hogy hajlandó 2023-ig elhalasztani a vitatott cikkely életbe léptetését. És addig egyezségre jutni az érintettekkel, ugyanakkor a miniszter asszony levelet küldött minden ukrajnai iskolába. A nemzetiségi intézményekben is elrendelte, hogy az alkalmazottak egymás között csak ukránul beszéljenek. A pedagógus, a tanuló, a pedellus és a takarítónő is... Kijev nagyon távol van a 21. századtól.