Akitől Fico fél

Nyilvánvaló, hogy mindez nem teljesülhetett, egyetlen demokrácia sem tökéletes. Az egyik nagy probléma a társadalom kettészakadása. A politikusok lózungjain túl pedig semmi jele a közösségvállalásnak.Andrej Kiska színrelépésével változott a helyzet. Ő volt az első, s ez idáig az utolsó nagyvállalkozó, aki hajlandó volt saját vagyonából tetemes részt a közjóra fordítani, és menedzseri tapasztalatait felhasználva megszervezni egy folyamatosan működő jótékonysági szervezetet, a Jó Angyalt. A pártjelöltektől megcsömörlött választók örömmel fogadták politikai színre lépését, erről tanúskodik az elnökválasztás első fordulója. Sokan mégis felróják neki vállalkozói múltját. A fejlett világban a milliárdosok között szinte hemzsegnek a filantrópok, Szlovákiában az első megjelenését fanyalgás kíséri. Miért? A fő vád az, hogy milyen módon jutott a vagyonához. Az talán valóban elegánsabb, ha valaki értékteremtéssel gazdagodik meg. A Microsoft, de még a Facebook feltalálója is valami korábban nem létezőt hozott létre. De ismerünk tőzsdén meggazdagodott filantrópot is, például Soros Györgyöt. Igaz, őt még több kritika éri, de az is tény, hogy más jellegű segélyezést folytat és a politikát is érintő támogatásokkal bizony ellenségeket lehet szerezni. Andrej Kiska esete más. Ő a segítségre szoruló egyszerű embereket támogatja. Ellenfelei vagyona megszerzésének módját kritizálják, de adóügyi visszaélésen nem tudták rajtakapni. Vagyonát teljesen átlátható módon szerezte. Ha vaj lenne a fején, azt már rég kiderítették volna és világgá kürtölik. Kiska tehát valódi „self made man”, sikereit saját magának köszönheti. A kommunista párttagság árnyéka sem vetül rá, és a demokráciában is távol tartotta magát a pártpolitikától. Az üzleti életben régóta sikeres menedzserként ismert. Miért ne lehetne hát úgy irányítani egy országot, mint egy vállalatot? Racionálisan, eredményszemléletűen, s egyúttal függetlenül.