A hét eseménye Kopcsay és Szombathy szerint

Az amerikai választások eredetileg unalmasnak mutatkoztak – a kínos, szexista és populista Donald Trump egyre lejjebb bukott a felmérésekben, és úgy tűnt, már a környezete, sőt, ő maga sem hiszi igazán, hogy reális esélye lehet a győzelemre. Jött azonban az újabb vád Hillary e-mailes levelezésére, s minden újra máshogy van: Hillary zuhan, s Donald újra játékban van. Hogy mi állt ezekben a mailekben, azt a nyilvánosság a választásokig már nem tudja meg, s így az is rejtve marad, vajon a vádaknak és az FBI nyomozásának van-e igazságalapja. James Comey FBI-vezetőt azzal vádolják, hogy beleavatkozik a választásokba, ami végeredményben igaz, ám ugyancsak igaz, hogy nem nagyon volt más választása. Az is gond lett volna, ha a választások előtt hallgat. A botrány erősen emlékeztet egy másikra, ezúttal „Made in Slovakia”, amely a 2012-es választások előtt kavarta meg a lapokat, és azóta Szlovákia leszállópályán van. A Gorilla-ügy politikai hatása ugyancsak nagyon kedvezőtlen lett: a botrány elsüllyesztette a jobboldalt, a Dzurinda-féle SDKÚ-t a választási küszöb felé taszítva, amin azóta a párt át is esett. Az egyetlen győztes Robert Fico lett, aki ezt követően a karmai közé vette az országot, illetve a mögötte állók tették ezt. Pedig a Gorilla kapcsán valamennyi politikus gyanúba keveredett, de míg a többi párt választóit ez elbizonytalanította, a Smer-szavazó töretlen maradt. Hogy az amerikai és a szlovák választópolgár lelke ugyanúgy működik-e, azt néhány napon belül megtudjuk. De nincs okunk feltételezni, hogy annyira különbözőek lennénk. Így könnyen megeshet, hogy november 9-én újabb hidegzuhany zúdul ránk Trump győzelme formájában. Ez idén már a harmadik alkalom lenne a március 5-éről 6-ára virradó éjszaka után, amikor Kotlebáék bemasíroztak a parlamentbe, illetve június 25. után, amikor a britek Good Bye-t intettek az EU-nak. És aki azt gondolná, hogy az amerikai elnökválasztás annyira nem érint minket, gondoljon csak Trump kijelentéseire a NATO feleslegességéről vagy az Oroszországgal ápolandó jó kapcsolatról, megszellőztetve az orosz Krím elismerésének a lehetőségét is. Hogy mit lép erre a felbátorodott Vlagyimir Putyin, azt inkább el se képzeljük, elég megnézni, milyen hajrát rendeznek Trump javára a kremli trollok. A populizmusnak jól megy manapság, és valószínűleg még nincs itt az ideje, hogy ez megváltozzon. MÁRIUS KOPCSAYa SME publicistája  -------------------------------------------------------------  A hét legfontosabb eseménysora a világban a minden szökőév novemberének első hétfőjét követő kedden rendezett amerikai elnökválasztás finise: Donald Trump ismételt felzárkózása Hillary Clinton mögé-mellé. A játszmába beszállt az FBI-igazgató egy nyomozás újraindításával, az ügy pedig javíthatja Trump esélyeit. A választás tétje Magyarország számára nehezen megfogalmazható, mert mindkét jelölt sok fejtörést okozhat nekünk és Európának is, hiába a kórus: csakis Clintonnéval kerülhető el a nagybetűs világszégyen. Úgy hiszem, nem lesz katarzis jövő héten semmiképpen. A csúcstéma mellé bekúszott a CETA-megállapodás Kanada és az EU között az utolsó ellenálló, Vallónia lekenyerezésével, ha pedig ez az USA–Európa szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP ismételt offenzíváját vetíti előre (láb az ajtóban), akkor érdekes lesz az ellenző Trump vagy a puha Clinton új, elnöki álláspontja. * * *A hét legfontosabb magyar közéleti eseményénél ezúttal tán egyszerűbb megjelölni, mi nem lehet az: semmiképpen nem a menetrendszerűen érkező Tarlós–Lázár verbálcsörte, ahogyan a baloldali pártok tragikomikus egyeztetési hajcihői sem egy olyan pszeudo-, mini világegyetemben, ahol a Nap helyére Gyurcsány Ferenc magát képzeli. Rajtunk az unalom, hagyjuk őket. Maradjunk inkább annál a leheletnyinél több karakánságnál, amivel az újpesti futballklub szembeszállt az állammal, hibalistát készítve az „ajándékba” kapott stadionfelújításról. E bátorságszínfolt mindent elmond a 2016. november eleji magyar hétköznapokról.  SZOMBATHY PÁLpublicista