Színek, hangok, ízvarázs – ez Sydney

Seres Éva 2009 márciusában két táskával érkezett Nagybalogról Sydneybe, ahol teljesen új életet kezdett. „Különbség turistaként kijönni, csodát látni, és visszamenni a megszokottba, vagy úgy jönni, hogy itt szeretnék letelepedni” – magyarázza. Mindig is érdekelték a művészetek, ír, fest, rajzol, de Rimaszombatban és környékén főleg a Butterfly együttes énekeseként ismerték, aki a Megasztárban is megfordult. Sydneyben tanulóvízummal kezdte, de közben „helyi” lett, négy éve pedig már anya is. A TAFE belsőépítész design szakának hallgatója készséggel avatott be minket a sydneyi csodákba.

Melyik látványosság nyűgözte le a legjobban?

A természet csodálója vagyok, ezért az óceán az egyértelmű válaszom. Nemcsak a hatalmas víz robajló energiája-ereje, hanem a színe is magával ragadott. Az első itt töltött éveimben sok időt töltöttem Bondi Beachen, a tengerparton ülve csak festettem, festettem és még többet festettem az azúrkék hullámokat. Az ember által készített építmények közül a leglenyűgözőbb az operaház. Nemcsak a mérete és az alakja sokkoló, hanem az a felfedezés is, amikor közel mész, megérinted, és leesik, hogy a burkolata csempéből készült!

Mi sokkolta a leginkább?

A növények mérete, a vadon élő papagájok, a színek és hangok… Hogy még egy ilyen sokmilliós városban is lehet úgy ébredni reggel a madárcsicsergésre, mintha egy esőerdő kellős közepén lennél!

Melyik a legfurcsább helyi szokás?

Bbq–beer–football – azaz a barbecue, a sör és a rögbi (nem foci) szentháromsága, de ezek csak normális szokások, nem furcsák. Talán az számít furcsának, hogy húsvétkor nem öntözködés van, hanem tojásvadászat. Nekik pedig nagyon furcsa, ha elmesélem, hogy mi öntözködünk.

Melyik helyi étel ízlik a legjobban?

A helyi étel egyértelműen az „anything from the barbie”, vagyis bármi, ami barbecue-n készült. Mindent barbecue-znak, ez az ún. „lazy cooking”, a lusta főzés, közben sörözés megy. Remekek a steakek, tuti, hogy életemben nem ettem ennyi marhahúst, mint itt. A steak tipikusan „ozi” (ausztrál), úgy, mint a meat pie (húsos pite) és a fish and chips… Valamint a híres vegimate – azaz az élesztős barna trutyi, amit reggelire kenyérre kennek. Megeszik a kengurut is, de azt mondják, az nem vall rájuk. Sydney multikulturális város, itt mindenféle nemzeti étel könnyen beszerezhető. Az egyik kedvencem a thai konyha, de mindenféle ázsiai, indiai és európai éttermek is akadnak, de az ízek mégis mások. A helyi gyümölcsök íze mennyei! Míg otthon a seízű banánt vagy citrusfélét az üzlet polcáról emelhetem le, itt a zamatos, ínycsiklandó gyümölcsöket egyenesen a fáról vehetem le. Óriási az ízkülönbség! Az új trendi organikus-bio ételekről órákat tudnék mesélni. Olyan salátákat, egészséges superfood-kombinációkat sehol nem kóstoltam, mint itt. És a gyümölcslevek, smoothie-k!

Mennyei ízvarázs!

Mit vezetne be itthon is?

Az egészségközpontú étkezést otthon is bevezetném, és az otthoni parkokban is szívesen látnám a gázra működő barbecuesütőket, bár amióta kint vagyok, lehet, hogy már vannak is. A politikai és államrendszeri dolgok részletezésébe most inkább nem mennék bele, de azokból is lehetne mit bevezetni.

Mit nem tud Sydneyben soha megszokni?

A páratartalmat!

Mi hiányzik a legjobban itthonról?

A család és a barátok! Valamint néha az otthoni ízek, ételek, mert megfőzöm én is, de azért az mégiscsak más, ha anyukád teszi eléd!

Milyen jó tanácsot adna egy turistának?

Hozzon sok pénzt magával! Illetve készüljön arra is, hogy itt is van tél, bár nem olyan hideg, mint nálunk… De én ezt nem tudtam, azt hittem, örök nyár van, az első telet talán meg sem éreztem… De most tíz fok van, és a fűtés megy ezerrel, mert központi fűtés, az nincs…