Ma is sztrájkolnak az Air France dolgozói

Jóllehet a lakosság továbbra sem támogatja az ágazati tiltakozásokat, az Air France francia légitársaság dolgozói és a francia vasutasok is folytatják hétfőn és kedden gördülő sztrájkjukat.

Az Air France dolgozóinak újabb sztrájknapján a járatok 75 százaléka fog közlekedni. Ez lesz a tízedik munkabeszüntetés a fizetésemelés érdekében februárban indított tiltakozás során.

légitársaság vezetőségének vasárnapi tájékoztatása szerint a tengerentúli járatok 65, az európaiaknak 65, a belföldieknek pedig mintegy 85 százaléka indul el hétfőn, a pilótáknak 28, a légikísérőknek 19, a földi személyzetnek 13 százaléka vesz részt a munkabeszüntetésben.

Air France pénteken bejelentette: belső konzultációt indít annak érdekében, hogy a dolgozókat egyesével győzze meg a szakszervezetek által elutasított bérmegállapodásról, az április 26-ától május elejéig tartó szavazás negatív eredménye esetére Jean-Marc Janaillac, az Air Franc elnöke kilátásba helyezte lemondását.

ágazatban dolgozó 11 szakszervezet béremelésért sztrájkol, és legalább 6 százalékos emelést követel, míg a cégvezetés a fizetések reálértékét megtartó 1 százalékos emelésre látott eredetileg lehetőséget, ezt a múlt héten 2 százalékra módosította az idei évre, és 2019 és 2021 között további 3,6 százalékos emelést javasolt, de a szakszervezetek nem fogadták el az ajánlatot. A menedzsment szerint nem lehet teljesíteni a dolgozók követelését úgy, hogy ne sérüljön a cég hosszú távú növekedési terve. A francia légitársaságnál 2011 óta nem volt béremelés.

légitársaság vezetősége szerint a sztrájk eddig 300 millió eurós veszteséget okozott.

kormány reformja ellen április eleje óta sztrájkoló vasutasok is munkabeszüntetést tartanak hétfőn és kedden, a szuperexpresszeknek (TGV) 35, a gyorsvonatoknak 40 százaléka fog közlekedni.

Pepy, az állami vasúttársaság, az SNCF vezetője szerint a közlekedési helyzet javul az előző munkabeszüntetéshez képest, és "a sztrájk lassan elkopik", miután a vasutasok 80 százaléka már dolgozik. Elsősorban a mozdonyvezetők sztrájkolnak, hétfőn mintegy 60 százalékuk nem veszi fel a munkát, de ez az arány is kevesebb az április eleji 77 százalékhoz képest. Guillaume Pepy szerint "az utasoknak egyszerűen már elegük van".

140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozó SNCF reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.

Az IFOP közvélemény-kutatóintézetnek legfrissebb, vasárnap közzétett felmérése szerint az 1995-ös nagy sztrájkkal ellentétben a vasutasok megmozdulását ezúttal a lakosság visszafogottan figyeli, és csak a megkérdezetteknek 43 százaléka tartja jogosnak. A hét elején még 46 százalékos volt ez az arány. A felmérés arra is rávilágított, hogy a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a kormány végigvinné a reformot, ez tíz százalékkal több, mint márciusban.

A parlament 577 fős alsóházában a jelen lévő képviselők közül kedden 454-en szavaztak igennel 80 ellenében az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetre: Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői mellett a jobboldali Köztársaságiak és a centristák is támogatták a törvénytervezetet, míg a három ellenzéki baloldali frakció, a szocialisták, a kommunisták és a radikális baloldaliak ellene szavaztak, 29 képviselő tartózkodott.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain.

A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lép életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-jétől fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.

A sztrájk hétfői és keddi ötödik szakasza után, legközelebb szombaton és vasárnap terveznek a szakszervezetek munkabeszüntetést.