Katari futballcsoda az embargó árnyékában

Persze úgy könnyű volt, hogy szerződtették a világ legjobb edzőjét, Valero Riverát és honosítottak egy keretnyi új játékost. 2022-ben Katar újabb világbajnokságra készül, de a labdarúgásban érvényes szabályzatok szerint ilyen méretű honosítást nem lehet végrehajtani. Vagy mégis? Az Aspire Akadémia ontja magából a tehetségeket, a válogatott pedig egy nagy lépést már megtett: a semmiből egyszer csak hibátlan teljesítménnyel, egy kapott góllal megnyerte az Ázsia-kupát.

Hogy ez mekkora meglepetés volt, elég csak rápillantani a korábbi eredménysorra. 1980 óta csupán egyszer fordult elő, hogy a válogatott nem kvalifikálta magát a végső tornára (1996-ban), a kilenc részvételből viszont hétszer már a csoportkörben elvérzett. 2000-ben és 2011-ben negyeddöntős volt, de ott vereséget szenvedett, és a legutóbbi, 2015-ös viadalt is három vereséggel, 2–7-es gólkülönbséggel zárta.

Azt se lehet mondani, hogy Riverához hasonló kaliberű edzőkkel próbálkozott volna, hiszen a névsort böngészve a toronymagasan legsikeresebb edzők között csupán a Ghánát 2010-ben majdnem vb-elődöntőbe vezető szerb Milovan Rajevac, a Szenegállal 2012-ben vb-negyeddöntős francia Bruno Metsu vagy a fejlődő országokat végighaknizó francia Philippe Troussier lehetett ismerős számunkra.

Ázsia-kupa: hét meccs, hét győzelem

Így aztán 2017-ben Félix Sánchez Bas kapott lehetőséget, akinek semmilyen sportolói múltja nem volt, 21 évesen már a Barcelona ifjúsági csapatainál dolgozott, onnan emelte ki őt az Aspire Akadémia, Katar első számú sportbázisa. A spanyol szakember végigjárta a szamárlétrát, pályafutásának óriási lökést adott, hogy 2014-ben óriási meglepetésre megnyerte válogatottjával az U19-es Ázsia-kupát. Ezt követően az U20-as, majd az U23-as csapatot is vezethette, 2017 júliusában pedig az argentin Jorge Fossati utódjaként megkapta a felnőttválogatottat.

Miután a válogatott már 2015 novemberében (!) kiharcolta az Ázsia-kupa 24-es döntőjében való szereplést, Sánchez Basnak másfél éve volt, hogy ütőképes csapatot rakjon össze. „Ez a verseny fontos számunkra, komoly tapasztalatszerzést jelent, hogy felkészüljünk a nyárra és ezáltal 2022-re” – nyilatkozta, utalva arra, hogy júniusban a Copa Américán is komoly feladat vár a válogatottra (a csoportban Argentína, Kolumbia és Paraguay lesz az ellenfél).

Optimizmusát növelte, hogy tavaly novemberben sikerült 1–0-ra legyőzni Svájcot és 2–2-t játszani Izlanddal. Az Ázsia-kupa sohasem látott diadalmenetet hozott: az E csoportban Libanont 2–0-ra, Észak-Koreát 6–0-ra, a legkeményebb ellenfelet, Szaúd-Arábiát 2–0-ra verte, majd a nyolcaddöntőben Irakot (1–0), a negyeddöntőben Dél-Koreát (1–0), a legjobb négy között a házigazda Egyesült Arab Emírségeket (4–0), végül a fináléban ugyan gólt kapott Japántól, de végül 3–1-gyel aranyérmet szerzett.

Az akadémiától a klubvásárlásig

A katari sikerek alapjaiul szolgáló 2004-ben alapított Aspire Akadémia valóban unikumnak számít a maga nemében, hiszen azzal a céllal jött létre, hogy segítsen a legjobbak kiválasztásban, fejlesztésében és a sport mellett középiskolai oktatást is adjon a fiataloknak.

Ami gondot jelentett, hogy a helyi fiatalok nagy részét nem izgatta a futball, ezért az akadémia vezetése Ázsia és Dél-Amerika mellett 13 afrikai országban is kiépítette scoutrendszerét. A megfigyelők kiválasztották a legügyesebbeket, akiket aztán a katari központba irányítottak.

Josep Colomert, az Aspire egyik vezetőjét azonban hamarosan nyugtalanítani kezdte a gondolat, hogy hamarosan eljön az idő, amikor az első játékosok, akiket 13 éves koruk óta képeztek, hamarosan elhagyják az akadémiát. De mi lesz velük? Jöhetett az újabb ugrás, a klubvásárlás.

Andreas Bleicher, az Aspire’s Football Dreams projektvezetője a New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy ekkor már figyelték azokat az európai klubokat, amelyek anyagi problémákkal küszködtek, és egy megmentőre vágytak. A topligák többségét gyorsan elvetették, hiszen ott a szabályok megszabták, hogy hány nem európai játékos lehet a keretben. Végül Portugália és Belgium maradt, és mivel az afrikai játékosok közül sokan beszéltek franciául, utóbbi jobban illeszkedett a koncepcióba. Főleg azért, mert háromévnyi belga tartózkodási idő után már útlevelet és kettős állampolgárságot is lehetett igényelni.

Katari mosógép

2012-ben egy küldöttség jelent meg a húszezres belga kisváros, Eupen labdarúgócsapatánál, amely története nagy részét alacsonyabb divíziókban töltötte, majd amikor végre feljutott az élvonalba 2010-ben, nem csupán egyből kiesett, de a csőd szélére sodródott. Ekkor jött a katari mentőöv: az Aspire – és általa a katari állam – megvásárolta a klubot.

A szürreálisnak tetsző üzlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését, a város akkori polgármestere, Elmar Keutgen azt mondta, hogy a helyi lakosokat is komoly aggodalommal töltötte el a hatalomátvétel. Egyszerűen nem akartak egy katari mosógéppé válni az afrikai játékosok Európába áramlására irányuló műveletben. A pénz és a vonzerő azonban hatalmas volt, és kiderült, hogy a klub pénzügyi rendbetétele után igenis van út vissza az élvonalba, és hosszú távon megéri a befektetés.

De az Aspire továbblépett, már saját spanyol csapata is van, a harmadosztályú Cultural y Deportiva Leonesát 2015-ben vásárolta meg, de kapcsolatban áll 2017 óta a negyedik ligás Atlético Astorga FC-vel, míg 2018 januárjában megállapodott a Leeds Uniteddel is az együttműködésről.

Intelligens taktika és önbizalom

Az biztos, hogy Katar az Ázsia-kupa megnyerésével kicsit átírta azt a képet, amelyet még a vb odaítélésekor alkottak róla a szakemberek: úgy tűnik, a 2022-es világbajnokság házigazdája nem pofozógép lesz a tornán. Tavaly decemberben az egyik katari sportműsorban a spanyolok világ- és kétszeres Európa-bajnok középpályása, a helyi al-Szaddban futballozó Xavi azt jósolta, hogy Katar megnyeri az Ázsia-kupát. Valószínűleg, ő már tudta, mire alapozza mindezt.

A sikert követően az ESPN elemzése már azt írta, hogy Félix Sánchez Bas munkája egyre inkább emlékeztet Guus Hiddinkére, aki a 2002-es vébé előtt 18 hónappal lett dél-koreai szövetségi kapitány, és a válogatottat a legjobb négy közé vezette. „Néhány nagy név és drága edző – például Marcello Lippi, Sven-Göran Eriksson, Carlos Queiroz és Alberto Zaccheroni – is ott volt a tornán, de Sánchez mindenkit felülmúlt. A kevéssé ismert spanyol olyan csapatot épített, amely nem sztárokból áll, taktikailag intelligens, és tele van önbizalommal. Tekintettel a játékosok korára, a 2022-es világbajnokságra csak még jobbá válhatnak. Ezért lesz izgalmas a júniusi Copa América, érdekes lesz látni az ázsiai bajnokot Brazíliában, egy teljesen más futballkörnyezetben.”

Diplomáciai elhidegülés és gazdasági blokád

Katar helyzete azonban nemzetközileg még mindig nehéz. Az ország politikailag teljesen elszigetelődött a környező országoktól, amelyek – a vélelmezett Irán-barátság miatt – a diplomáciai elhidegülés mellett gazdasági blokáddal is sújtották. 2017 júniusa óta Szaúd-Arábia, az Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megszakított minden légi, szárazföldi, vízi és kereskedelmi kapcsolatot az országgal, ehhez csatlakozott később Líbia, Jemen és még néhány kisebb állam.

Ezért is volt különösen pikáns, hogy a válogatott a szaúdiakkal a csoportban, az Arab Emírségek válogatottjával pedig az elődöntőben találkozott. Utóbbi mérkőzést botrányos jelenetek tarkították: a katari himnuszt kifütyülte a közönség, a gólkirály Almoez Alit pedig szandálokkal dobálták meg.

Amikor Katar megkapta a rendezés jogát, felmerült az ötlet, hogy a megbékélés jegyében akár néhány környező országban is rendezhetnének mérkőzéseket, és a vébé egy kisebb regionális versennyé is válhat. Ez az ötlet felerősödött, amikor a FIFA elnöke, Gianni Infantino decemberben úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy már 2022-ben 48 csapat alkotná a vb mezőnyét. Ahhoz azonban több stadionra is szükség lehet, márpedig a jelenlegi politikai helyzetben kizárt, hogy Katarral bármely szomszéd is közösséget vállalna.