Csütörtöktől kézilabda-vb Katarban, magyarok nélkül

Utoljára tíz éve fordult elő, hogy magyarok nélkül rendezték a vb-t. A mostani hiányzás azonban azért fájóbb, mert a katari vb-n már az olimpiai kvóták sorsa is eldől részben. A világbajnok automatikusan kiharcolja a riói részvételt (ha a brazilok nyernék a vb-t, akik házigazdaként eleve ott vannak az olimpián, akkor a második helyezetté lenne a kvóta), a 2–7. helyen végzett csapatok pedig kvalifikálnak a három olimpiai selejtezőtorna egyikére. Magyarország négy éve éppen így tette meg az egyik kulcsfontosságú lépést London felé: a vb-n elért 7. hely után a négycsapatos selejtezőtornán az első kettőben végeztek.

A kvalifikációs tornára a magyarok már csak a jövő évi Eb-ről juthatnak ki, innen a kontinens két további csapata vívhatja ki a részvételi jogot. Nem lehetetlen küldetés, de ismerve, hogy az Eb mezőnye mindig sokkal erősebb a vb-énél, ez a feladat is keményebb lesz. Az akkor még Mocsai Lajos vezette magyar válogatott júniusban a szlovének elleni pótselejtezőben bukott el, ugyanez a fázis jelentette a végállomást a németek és az izlandiak számára is, utóbbi két válogatott mégis ott lehet Katarban.

A németeket egészen felháborító módon juttatta ki a Nemzetközi Kézilabda-szövetség a világbajnokságra, miután egy váratlan döntéssel megszüntette az óceániai kontinentális szövetség automatikus vb-kvótáját, és az ausztrálok helyett a németeket sorolta be a vb mezőnyébe. Nem ez volt azonban az utolsó változás: Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek politikai okokból lépett vissza a vb-től, helyükre az első európai és az első ázsiai tartalék került be: Izland és Szaúd-Arábia. Magyarország a második európai tartalék volt. Szlovákia már a pótselejtezőig sem jutott el, így Heister Zoltán együttese sem lehet ott a vb-n.

Ha magyar játékosoknak nem is, magyar klubcsapatok kézilabdázóinak szurkolhatunk a mától február 1-jéig tartó tornán. A spanyoloknál Cristian Ugalde (Veszprém), Antonio Garcia Robledo és José Manuel Sierra (mindketten Szeged), a bosnyákoknál Mirsad Terzic (Veszprém) és Vladimír Vranjes (Szeged), a horvátoknál Mirko Alilovic (Veszprém), a svédeknél Andreas Nilsson (Veszprém) és Jonas Kälman (Szeged), míg az irániaknál két tatabányai játékos, Alireza Muszavi és Mohszen Babaszafari kapott helyet a keretben. A spanyoloknál élete első világversenyére készül Alex Dujshebaev, a magyar válogatott szövetségi kapitányának, Talant Dujshebaevnek a fia.

A tornát a spanyolok várhatják címvédőként, de mellettük az olimpiai és Európa-bajnok franciák is esélyesek, valamint a horvátokkal is mindig számolni kell. A spanyol válogatottból ezúttal hiányozni fog a kapus Sterbik Árpád, míg a francia keretből Luc Abalo maradt ki sérülés miatt. Nagy kérdés, mire lesz képes a házigazda. Katarnak nincsenek nagy kézilabda-hagyományai, de mivel a pénz nem akadály, sajátos módon építettek csapatot: összevásároltak néhány kiemelkedő játékost, és megnyerték ügyüknek a világ egyik legjobb edzőjét, Valero Riverát, aki öt BL-diadalig vezette a Barcelonát, két éve pedig vele jutottak a csúcsra a spanyolok. „Az, hogy igent mondtam a katariaknak, életem legjobb döntése” – nyilatkozta a torna honlapjának az ambiciózus Rivera, és bár irányítása alatt hivatalos mérkőzést még nem vesztett a csapat, megnyerte az Ázsia-kupát is, gyanítható, hogy a tréner nem sportszakmai szempontokra utalt.

A katari csapat legnagyobb sztárja a bosnyák születésű kapus, Danijel Saric, aki a Barcelonában szerepel, mögötte a montenegrói származású Goran Stojanovic lesz a kettes. De szerepel a keretben spanyol beálló Borja Vidal személyében, ott van a franciákkal világbajnok balátlövő, Bertrand Roiné és a kubai születésű Rafael Da Costa Capote is. A katariak hozzáállása nem arat osztatlan sikert a többi országnál, a házigazda azonban nem törődik ezzel, és fő célja, hogy kiharcolja a riói részvétel jogát.