Boldog magyar úszók a Copacabanán

Vakító napsütés, szédítő óceán, hófehér homok. Ez a Copacabana, amiről a legritkább esetben a kőkemény erőfeszítés jut az emberek eszébe. A nyíltvízi úszók viszont nem strandolni jöttek a világ talán legcsodálatosabb partszakaszára – igaz, a versenyt sok egyéb sportoló kihasználta, hogy a nekik fenntartott „nézői helyeken” védett körülmények között napozhasson és strandolhasson az exkluzív helyszínen.

A nyíltvízi úszás harmadszor szerepel az olimpiai programban, négy éve Londonban a magyar Risztov Éva diadalmaskodott. A címvédő Rióban a 13. helyen zárt, s majd kicsattant a boldogságtól. „A világon tizenharmadiknak lenni szerintem nagyon jó, már az is nagy teljesítmény, hogy az ember leúszik tíz kilométert – mondta boldogan a 30 éves magyar úszó. – Tudom, hogy csak az olimpiai bajnoki cím számít, de az én esetemben az volt a kérdés, hogy egy-e vagy kettő. Maradt az egy, ezt már nem veszik el tőlem.”

Most először rendeztek olimpiai nyíltvízi versenyt az óceánban, ez különlegessé és kiszámíthatatlanná tette a körülményeket: „Az elején nem voltak hullámok, de az utolsó körre a szél felerősítette a hullámzást. Azt viszont megkérdezném az élbolytól, hogyan lehet hétezernél nyitni egy 400 gyors tempójának megfelelő hajrát” – mondta Risztov Éva, aki rámutatott, a nyíltvízi úszás egy fiatal sportág, négy éve Londonban jó taktikával is lehetett nyerni, azóta viszont rohamosan fejlődött a hosszútávúszás. „Londonban jókor voltam jó helyen, és minden összeállt. Itt nem az volt a gond, hogy nem állt össze minden, hanem vannak jobbak is a világon, ezt el kell fogadni” – jegyezte meg Risztov.

Bár a tenger szennyezettségéről sokat cikkeztek, Risztovnak nem volt rossz élménye. „Nem találkoztam vízihullával! Persze én is hallottam a híreket, ha hazamegyek, befekszem egy kórházba kivizsgálásra, de nem gondolom, hogy bármi történt volna.”

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"243351","attributes":{"alt":"Olasz Anna","author":"Kép: MTI","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Hasonlóan vélekedett Olasz Anna is, aki ugyan sok vizet nyelt, de egyébként szeret sós vízben úszni, úgy érezte, a tenger „haláltiszta”, este pedig a biztonság kedvéért „majd fertőtlenít egy caipirinhával”. A 22 éves magyar versenyző három hete tudta meg, hogy utazhat az olimpiára, miután egy orosz úszó korábbi doppingvétsége miatt nem állhatott rajthoz. Így végzett a 14. helyen. „Egész évben abban éltem, hogy nem úszok ezen a versenyen, kicsit depressziós is lettem, nem találtam motivációt az úszásra. Ezután csak elégedett lehetek a 14. hellyel. Pont az az egy év hiányzott, ami nekem kiesett, de így is nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek” – nyilatkozta Olasz.

A versenyt a holland Sharon van Rouwendaal nyerte, a második helyen a francia Aurelie Muller ért célba, de őt utólag kizárták, így az olasz Rachele Bruni lett az ezüstérmes, a hazaiak nagy örömére pedig a brazil Poliana Okimoto a bronzérmes.

Risztov és Olasz is arról számolt be egyébként, hogy nem volt nagy verekedés a vízben, ez volt az egyik legnyugodtabb verseny, amelyen valaha indultak. A mezőny viszonylag kicsi volt (26 fő), a legjobbaknak pedig már nincs szükségük arra, hogy sportszerűtlenül tegyenek szert előnyre.