„Annyira feldobott a hangulat, hogy minden összejött”

BŐD TITANILLA

A bakui európai játékok egyik legnagyobb meglepetését szolgáltatta. Ódor Éva eredetileg már azt is sikernek könyvelte volna el, ha az első két fordulón túljut, végül a negyedik helyig menetelt. A komáromi származású asztaliteniszezővel hazaérkezése után beszélgettünk.

Érmet nem hozott, de így is a szlovák küldöttség egyik legfigyelemreméltóbb eredményét érte el a 4. helyével.

Nagyon örülök az eredményemnek, mert nem ilyen ambíciókkal mentem Bakuba. Az első forduló után olyan játékosokat győztem le, akik jóval felettem állnak a világranglistán. Három meccset nyertem olyan ellenfelek ellen, akik jobbak nálam.

Előzetesen milyen tervekkel utazott az európai játékokra?

Úgy gondoltam, hogy nagyon sok fog múlni a sorsoláson. Azt már nagy sikernek tartottam volna, ha az első és a második fordulót sikerrel tudom venni – azt is csak akkor, ha jó a sorsolásom. Amit végül elértem, az tényleg minden elvárásomat felülmúlta. A négy közé jutottam, ahol rajtam kívül még három kínai volt, tehát én voltam a legjobb európai a mezőnyben.

Minek köszönhető, hogy minden így összejött? Kegyelmi állapotban pingpongozott Bakuban?

Én annyira élveztem az európai játékokat, a hangulat nagyon hasonlított a pekingi olimpiára, hogy az egész annyira feldobott, az adrenalint is annyira felfokozta, hogy végül minden összejött. Minden jó volt! A játékom is nagyon komplex volt, nagyon jól éreztem magam, egészen az elődöntőig, amikor már nagyon fájt a vállam. Az utolsó napon az első meccsen komoly gondjaim voltak. De nagyon büszke vagyok magamra, és nagyon örülök az eredményemnek.

Melyik győzelme a legértékesebb?

A második fordulóban a portugál-kínai Fu Jut vertem meg, aki a 20. a világranglistán. Erre nagyon büszke vagyok. De a cseh Renáta Štrbíková ellen is értékes győzelmet arattam. Ő az én generációm, barátnők is vagyunk, régóta ismerjük egymást a versenyekről. Az ukrán Peszocka elleni győzelmet is sokra tartom, mert tőle már egyszer kikaptam, de most nagy mérkőzést vívtam vele, s ismét egy favoritot vertem meg. Minden egyes meccsen, amit csak Bakuban játszottam, nagyon koncentrált voltam, és mentálisan jól fel voltam készülve. A legtöbbet viszont az számított, hogy minden meccset nagy örömmel vártam.

Hogyan történt a sérülése?

Abból fakadt, hogy túlerőltettem a karom. A sok meccs után szinte leblokkolt a kezem. Az utolsó napon délelőtt 11-kor volt az elődöntő, de előtte való éjszaka az orvosok három órán keresztül dolgoztak azon, hogy egyáltalán le tudjam játszani a meccset.

Volt olyan gondolata, hogy visszalép?

Sajnos igen. Az elődöntőben a holland Li Csie ellen olyan fájdalmat éreztem, hogy megfordult a fejemben, a bronzmeccsre nem is fogok tudni kiállni. De utána sok fájdalomcsillapítót kaptam, így ennek köszönhetően tudtam játszani, és maximálisan koncentrálni.

A bronzmeccsen nem látszott a teljesítményén, hogy a sérülése bármiben is korlátozná, sőt, közel állt hozzá, hogy az első két játszmát megnyerje.

Igen, mind a két szettben 12:10-re kaptam ki. Úgy, ahogy elvesztettem azokat a játszmákat, meg is nyerhettem volna őket. Akkor teljesen másképp nézett volna ki az egész meccs. Egy-két labdán múlt.

A negyedik hely viszont így is pályafutása legnagyobb eredménye.

Így van. Nagyon örülök, még ha „csak” negyedik helyezett is lettem. Minden más versenyen ez bronzérem lett volna, hiszen általában nem játszanak bronzmeccset, az elődöntő mindkét vesztese bronzérmet kap. Viszont mivel ez az európai játékok, így az olimpiához hasonlóan a harmadik helyért is játszottunk. Így is nagyon boldog vagyok, hiszen egyetlenegy európai sem volt előttem, és mégiscsak európai játékokról beszélünk.

Ez az eredmény motiváció arra is, hogy megpróbálja kiharcolni a riói részvétel jogát?

Most főleg sok pihenésre van szükségem. A kezemet nagyon érzem, nincs még rendben, a lábam is meg van húzódva. Szóval most pihennem kell, aztán többet is alszok rá, mielőtt meghozom a döntést. De tény, hogy ez a siker most nagyon nagy motiváció.