Segítségkérés és mementó Covid idején

Magyarországon már akadt példa arra, hogy a Covid „apropóján” jött létre egy szentet ábrázoló szobor: Kartalon Szent Alajos alakja emlékeztet a mögöttünk hagyott időszakra, amely azonban még mindig nem ért véget. Szlovákiai magyar nyelvterületen jó eséllyel most először „inspirált” a koronavírus valami hasonlót. Bátorkeszin, a Malom utca leágazásánál látható feszületet még vasárnap szentelte fel Józsa Attila ógyallai esperes, plébános. Hogy kiderítsük, mi is áll pontosan a Covidra való szöveges utalás mögött, felkerestük az alkotót – aki egyben a község szülötte –, Sidó Szilvesztert.

Fakó emlékek

Az állatorvosként dolgozó, de fafaragással már mintegy 30 éve foglalkozó férfi a közelben nőtt fel. A feszülettől nem messze áll a szülőháza. „Megszoktuk, hogy az a kereszt ott van. Mindig is ott volt” – állítja, azonban gyorsan hozzáteszi, hogy annak idején nem jelentett számára túl sokat. Ennek az volt az oka, hogy az államszocialista rezsimben pedagógus szülők gyermekeként ő és a nővére nem kaphattak hitoktatást. Az akadályra az akkori pap is felhívta a szüleik figyelmét, ugyanis neki jelentenie kellett, hogy kik fordulnak meg a templomban, s el szerette volna kerülni a „kellemetlenségeket”. „Egyetlen emlékem maradt meg, hogy a nagyanyám e feszület előtt mindig keresztet vetett és azt mondta: Dicsértessék a Jézus Krisztus” – mondja. Úgy sejti egy 1819-es katonai térkép alapján, hogy nagyjából 200 éve állíthatták az eredeti feszületet. Egyszer már kidőlt, ám mintegy fél évszázada egy helyi idős férfi helyreállította. Az akácfa így kihúzott még pár évtizedet, azonban a közelmúltban már méltatlan állapota került.

Az új alkotást adományként kínálta fel a községnek, s a polgármesterrel egyeztetve mindössze annyit kért, hogy fogadják el tőle. Labancz Roland a fafaragó korábbi köztéri munkáira utalva elmondta, ne várhatják el, hogy évek óta ingyen dolgozzon a településnek, s majd valamilyen módon honorálják a feszület elkészítését.

Ígéret és kérés

Hogy azonban miért fordult a figyelme pont erre a feszültre, annak több, egymásra épülő oka van. 2017-ben jelenlegi lakhelyén, Búcson a reformáció 500. évfordulójára alkotott egy emlékművet, ami aztán az egyháznak adományozott. Ezt követően fogadta meg, hogy „ha már adtam a búcsi reformátusoknak, akkor kell adnom majd a bátorkeszi katolikusonak is”. Az újabb fejleményre csupán 2019-ig kellett várni. „A nővérem most is ott lakik a szülői házban és ő gondozta ezt a keresztet. Megkért, hogy nézzem meg a fát, lehetne-e valamit kezdeni vele, mert nagyon korhadt” – fejtegeti, s mint mondja, maga is arra a megállapításra jutott, hogy menthetetlen, majd úgy döntött, tölgyfából csinál egy másikat. Egyedül a vas korpuszt használta fel újra egy szakember közreműködésével, mivel törött és hiányos volt. A sérülések talán még a második világháború nyomai lehettek.

Covid-mementó

A bátorkeszi szakrális kisemlék jelentését aztán nem más, mint maga a Covid-19 gazdagította egy újabb réteggel. „Amikor elkezdődött ez a koronavírusos őrület, megfogalmazódott bennem a tényleges ötlet, hogy akkor most csinálom meg ezt a keresztet. Úgy gondoltam, hogy nagyon jó segélykérésnek minősül ilyenkor keresztet állítani, Jézus fele fordulni és tőle kérni a segítséget” – részletezi, amit szerinte megfelelően fejezi ki az elülső felirat is: „Uram Jézus, légy velünk!“. Ezt az idézetet nem máshonnan, mint egy somogyi asszony imájából kölcsönözte, amit még Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató gyűjtött fel. Sidó Szilveszter hangsúlyozza, mindenképpen szeretett volna szöveges üzenetet is szerepeltetni a feszületen, ami ráadásul magyarul „üzen”, így jelképezve az „életterünket”.

„Aztán arra gondoltam, hogy a pestisjárványoknak is lettek emlékművei a 18. században, s ma már senki sem tudja mit jelent az a kór. Én sem, mert nem éltem abban a korban. Úgy gondoltam, ha elmúlik ez a szürreális élet, amibe kerültünk, el sem fogják hinni az emberek, hogy volt ilyen – s hogy ezért legyen ez feszület egyúttal mementó is” – árulja el Sidó Szilveszter. Kérdésünkre elmondja azt is, hogy a családját elkerülte a tényleges fertőzés, azóta pedig már mindnyájan megkapták az oltást. Mindenestre a feszület hátulján olvasható szöveg egy darabig még emlékeztetni fogja az arra járókat a még mindig nem szűnő járványra, világosan nevén nevezve a kórt: „Készítette Sidó Szilveszter a koronavírus okozta járvány idejében, 2021-ben”.