<p>Nem jutott eredményre a csütörtöki tárgyalás során a Kassai Zsidó Hitközség és a városi képviselők egy része az együttműködési memorandum ügyében.</p>
Tart a vita a Művészetek Házáról
A memorandumot garanciaként ajánlotta fel a városnak a zsidó hitközség arra az esetre, ha a város elvesztené a Művészetek Háza – az egykori zsinagóga – épületéért több mint húsz éve folyó pert.
Az áprilisi képviselő-testületi ülés után – amikor törölték az együttműködési szándéknyilatkozatról szóló napirendi pontot, mert a városatyáknak nem volt elég idejük a dokumentum áttanulmányozására – a Kassai Zsidó Hitközség tagjai felajánlották, hogy a képviselők minden kérdésére szívesen válaszolnak. „Nem jutottunk egyességre, de nem is ez volt a találkozó célja. A cél az volt, hogy megismerjük egymás álláspontját” – közölte Martin Saloka, a Kassai Zsidó Hitközség ügyvédje. „Vannak, akik szerint ki kell várni a bíróság döntését. Ha a képviselők így határoznak, elfogadjuk” – tette hozzá. Pavol Sitár, a Kassai Zsidó Hitközség vezetője csalódottságát fejezte ki a képviselők gyér érdeklődése miatt. „A sajtó jobban érdeklődik az ügy iránt, mint a képviselők” – nyilatkozta Sitár. Martina Urik Viktorínová, a magisztrátus szóvivője elmondta, a városatyák a június 16-i képviselő-testületi ülésen hoznak döntést.
Az együttműködési memorandummal a zsidó hitközség azt próbálja elérni, hogy egyességgel zárják le a pert, továbbá kijelenti, hogy ha a Művészetek Háza újra a tulajdonukba kerül, továbbra is ott működhet a Kassai Állami Filharmónia. Azt is felajánlották, hogy kifizetik a város összes költségét, amit az épületbe fektetett és a perköltségekre sem tartanak igényt. Miloš Ihnát független képviselő elmondta, a városatyák egy része attól tart, ha a testület jóváhagyná az együttműködési szándéknyilatkozat aláírását, az emberek azt hinnék, a zsidó hitközségnek ajándékozzák a Művészetek Házát. Süli János (SDKÚ) azt állítja, a memorandumban megfogalmazott javaslatok nem kedveznek a városnak. A Kassai Zsidó Hitközség 1995-től pereskedik a várossal az 1927-ben épített zsinagógáért. 2008-ban a bíróság arra kötelezte az nkormányzatot, adja ki a Művészetek Házát a hitközségnek. A magisztrátus viszont a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely az ügyet eljárási hibák miatt a megyei bíróságra utalta vissza. Süli János szerint valószínű, hogy a Kassai Zsidó Hitközség nem tudja felmutatni azokat a dokumentumokat, amelyek hiánya miatt a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a döntést.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.