Párkányi anziksz – kiállítás régi képeslapokból

„A képes levelezőlapok fontos kordokumentumok” – mondta a kiállítást megnyitó Cucor Roland pedagógus, helytörténész, aki maga is lelkes anzikszgyűjtő. Az anziksz német eredetű, régies kifejezés. A ritka helytörténeti kiállítás megnyitóján közel nyolcvanan vettek részt. „A kiállításnak rendkívüli sikere van, ezért úgy döntöttünk, hogy legalább egy részéből állandó kiállítást nyitunk. Felmerült az az ötlet is, hogy a digitalizált képeslapokból helytörténeti könyvet szerkesztünk” – mondta Juhász Gyula, a múzeum vezetője.

Az 1876 és 1945 közötti időszakot felölelő kiállításon több ritkaság látható. A legrégebbi 1876. február 21-én készült. A pusztító dunai árvizet megörökítő felvételt az esztergomi Várhegyről Beszédes Sándor készítette. Eszmei értékét növeli, hogy ez az első Párkányról készített fénykép. Cucor Roland tartalmas megnyitóbeszédéből kiderült, hogy az első párkányi képeslapok budapesti és esztergomi nyomdákban készültek. A párkányiak közül elsőként Reisz Dezső és Miklósi Gyula kapcsolódott be a levelezőlapok kiadásba. Később Gondos Vilmos helyi nyomdász műhelyében is készültek párkányi képes levelezőlapok. Az első párkányi képeslapokon a város jellegzetes épületei – egyebek mellett a Szent Imre-templom és a Hungária Szálló – láthatók. „Amikor megcímezték őket, íróikban nyilván fel sem merült a gondolat, hogy ezek a levelezőlapok egyszer visszakerülnek feladási helyükre, és fontos kordokumentumok lesznek” – jegyezte meg Cucor Roland.

A kiállított képes levelezőlapokon gyakran feltűnik a Mária Valéria híd is. Az időrendi sorrendbe rakott felvételeken az utolsó, 1945-ből származó képeslapon az 1944. december 26-án felrobbantott híd romjai láthatók.