Mostohán kezelt nyelvi jogaink

Civil csoportok levelet írtak az ötszáz magyarlakta települések önkormányzatának, a kisebbségi nyelvi jogok betartatására figyelmeztetve. Néhány tucat válasz érkezett.  A Magyar Polgári Kör, a Somorja Hangja – Vox Samariae és a HVIM tagsága decemberben először emailben, majd postán küldött levelet azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a törvény értelmében kötelesek magyarul is kommunikálni a polgárokkal. Összesen 512 községet kerestek meg, hogy felhívják figyelmüket a kisebbségi nyelvi jogok betartására.  Nemzetközi jogszabályok Polgár Hajnalkától, a Magyar Polgári Kör alelnökétől megtudtuk, a levélben a hazai és a nemzetközi jogszabályokra hivatkoztak. „A Magyarországgal megkötött államközi szerződés 1997-től érvényes, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló uniós jogszabályt pedig Szlovákia 1998-ban ratifikálta. Ezekben szerepel, hogy a kötelezettséget vállaló felek tartózkodnak a nemzeti kisebbség asszimilációjára irányuló tevékenységektől, és védelmezik e kisebbségek tagjait minden olyan akciótól, amely a beolvasztásukat idézheti elő” – mondta Polgár Hajnalka. A levélben javasolták, hogy az önkormányzat kezdeményezzen olyan tanácskozásokat, amelyek törvényhozási szinten elősegítik és megerősítik a nyelvhasználattal kapcsolatos nemzetközi jogok érvényesítését és érvényesíthetőségét, és megszüntetik azokat az intézkedéseket, amelyek megváltoztatják a magyar népesség számarányát. Azt is kérték, hogy tájékoztassák őket az önkormányzatok arról, betartják-e a nyelvi jogokat és mit tesznek az asszimiláció ellen.  Nem kommunikálnak?  Az alelnök elmondta, az elektronikus tájékoztatást propagáló kormányoldalon megtalálható címek közül 49 e-mail cím érvénytelen volt. „Nyolc válasz érkezett, ezek közül 3 törvényellenesen, kizárólag államnyelven” – magyarázta Polgár Hajnalka. Később ajánlott levelet küldtek az önkormányzatoknak. Az 516 levélre – van olyan falu, amelyik 1991 és 2001 között önállósult és nem szerepel a nyelvhasználatot szabályozó törvényrendeletben – 37 válasz érkezett. Akadt azonban három olyan község is, ahol nem vették át az ajánlott levelet. Tíz önkormányzat kizárólag szlovákul válaszolt. A válaszadók jellemzően nem vették komolyan a levélírók felhívását. Egyebek mellett a Szenchez közeli Boldogfa vezetése is csak szlovákul válaszolt. A Rimaszombati járás három községének polgármestere ugyanazt a választ küldte el. Hidaskürt önkormányzata azzal védekezett, hogy a kért adatok megtalálhatók a falu honlapján, azonban a kétnyelvű honlap sem felel meg teljes mértékben az előírásoknak. „Semmibe veszik az állampolgárokat, pedig csak azt kértük az illetékesektől, hogy tartsák be a hatályos jogszabályokat” – közölte Polgár Hajnalka. A visszajelzések alapján nyelvi jogok szempontjából Galánta a legkörültekintőbb. A városi hivatal vezetője, Fridrich Psota ugyan államnyelven, de az információs törvény határidejét betartva válaszolt, és azt ígérte, a város honlapját a kért törvényes terjedelemben a hónap végéig magyar nyelven is elindítják, egyben foglalkoznak a beadvánnyal.  Nagygéres, Kövecses, Feled és Megyercs részletes válasza is megfelel a levelekben kért eljárásnak. Bubniak Júlia, a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal vezetője elmondta, nem válaszoltak a levélre, de foglalkoznak az üggyel. A nagymegyeri hivatal alkalmazottai nem emlékeznek az ajánlott küldemény átvételére, de Mikóczy Dénes alpolgármester leszögezte, ügyelnek a nyelvi jogok betartására. „Nálunk a képviselő-testület ülése is magyarul folyik” – magyarázta az alpolgármester. Bős magyar válaszlevélben kért segítséget a civilektől. „Ezzel 25 évig senki nem foglalkozott, most pedig nincs pénzünk a fordításra, és hiányoznak a szakemberek is” – nyilatkozta Fenes Iván, Bős polgármestere. Hozzátette, a költségvetésben számolnak a kiadással. Bőst korábban a nyelvrendőrök marasztalták el amiatt, mert hiányzott a szlovák nyelvű tájékoztatás. „Nem szeretnénk, ha a magyar nyelv hiánya miatt is bírálnának bennünket” – folytatta Fenes.  450 helyről nem jött válasz  Több mint 450 település nem válaszolt a levélre, ezzel a jogszabályok értelmében megsértette az állampolgárok információhoz való hozzáférésének jogát, valamint gátolta a nyelvhasználati jogok gyakorlását, ezért a kezdeményezők a Kormányhivatalhoz fordulnak. „Bejelentjük, hogy több mint 450 önkormányzat megtagadta a magyar nyelvű információkhoz való hozzáférés jogát. Kérni fogjuk, hogy a törvényben meghatározott 15 napon belül egyenként vizsgálják ki az eseteket, és tegyék meg a szükséges lépéseket a törvénytelenség felszámolására” – beszélt a következő lépésről az alelnök. Ha a Kormányhivatal a törvényes határidőn belül nem teljesíti a felülvizsgálati kötelességét, a kezdeményezők készek a fellebbviteli szervekhez fordulni, és ha kell, a nemzetközi bíróságra viszik az ügyet.