Menekülttábor a határövezetben

„Nyilván nem a karjukon kisgyerekekkel menekülő szerencsétlen családok tagjaitól tartunk – olvasható abban a levélben, amelyet a tiltakozó megmozdulásokat szervezők vámosszabadiak egyike, Pákh Eszter juttatott el szerkesztőségünknek –, de ellenállásunk egyöntetű mind a tábor létesítése, mind az eljárás ellen, ahogy ezt rendezték. Az előzetes tervekről sem a lakosság, sem az önkormányzat, sem a helyi képviselők nem tudtak, semmiféle egyeztetés nem történt – tudtunkkal a szlovák hatóságokkal sem. A mai napig nem tudjuk azt sem, vannak-e engedélyei a létesítménynek. Az ügyben zajlott lakossági fórumon megjelent illetékesek elismerték, hogy nem készült előzetes hatástanulmány, valamint azt is, hogy ez okozhat problémát Szlovákia felé is. Gyakorlatilag egy határőrizet nélküli határszakaszra telepítenek határsértőket.” Az ügy kirobbanása, június dereka óta két beruházó jelentette be, hogy eláll fejlesztési szándékaitól Vámosszabadi térségében, ha a település határában megkezdi működését a mintegy 220 főt befogadó nyílt menekülttábor. Egyikük, egy nemzetközi pezsgőtabletta gyár már múlt kedden jelezte, eláll több millió eurós beruházási szándékától, amelyet a tervek szerint a menekülttáborral szemközti ingatlanján valósított volna meg. A cég korábban 120 munkahely létesítését helyezte kilátásba. Visszalépett bővítési szándékától a Tolnay és Társa Bt. is, amely 18–20 fővel kívánta bővíteni munkatársai létszámát. Tolnay Norbert, a vállalkozás vezetője a vámosszabadi önkormányzatnak eljuttatott levelében közölte: ha megnyílik a tábor, kénytelen felhagyni gazdaságfejlesztő és munkahelyteremtő terveivel. Az ügyvezető hozzátette: úgy látja, ebben a bizonytalan helyzetben több kockázatot, mint lehetőséget rejtene a tevékenység. A meg nem valósuló munkahelyek száma így 140-re emelkedett, ami a tiltakozó megmozdulások szervezői szerint a Csallóközben élők számára sem lehet közömbös. Morva László, Medve polgármestere szerint a magyar–szlovák határszélen előállt helyzetet kormányszinten, tárgyalásokkal kellene rendezni. „Semmiképp sem jó, hogy az intézményt határövezetben helyezik el – mondta –, lakóinak szabad mozgástere lesz, a határ nem állítja meg őket. Hogy ez milyen hatással lesz nálunk a közbiztonságra, azzal kapcsolatban nem bocsátkoznék találgatásokba; de bízom abban, hogy a rendőrség fokozottan fog figyelni a menekülttábor lakóira.” A dunaszerdahelyi Hegyi Gábor lapunknak elmondta: a menekülttábor leendő lakói és a Csallóközben, valamint a Szigetközben élők közötti kulturális különbség lehet a konfliktusok forrása. „Kétszáz méterre a magyar–szlovák határtól menekülttábort létesíteni olyan, mintha a magyar kormány meg akarná mutatni a palesztin és az afgán menekülteknek az utat – mondta. – Néhány évvel ezelőtt Debrecenben létesült hasonló intézmény, azóta a városban mintegy nyolcvan százalékkal nőtt a bűnözés. Szlovákiában egyelőre nem folyik aláírásgyűjtés a menekülttábor ellen, ám július elsejétől röplapokkal szeretnénk tájékoztatni a Csallóközben élőket a lehetséges következményekről.” Kovács Gyula, a Bevándorlási Hivatal regionális igazgatója a Vámosszabadiban egy hete zajlott lakossági fórumon elmondta: a szálló létesítésére azért van szükség, mert egy jogszabályi kiskaput kihasználva, az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a Magyarországon menekültstátuszt kérők száma, a táborok ezért túlzsúfoltak.