Kevesen élnek a kétnyelvűség lehetőségével

Ifj. Gyimesi György, a Nagykaposi Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, bár a 2011-es népszámlálási adatok szerint a település 9406 lakosa közül 5604 (59,59%) magyar nemzetiségűnek vallotta magát, az elmúlt egy év során alig néhány magyarul írt beadvány érkezett az intézménybe, ilyen igazolást, engedélyt vagy végzést pedig senki sem igényelt. A magyar nemzetiségű polgárok a szóbeli érintkezés során az anyanyelvüket használják a hivatali ügyeik intézésekor, az egyes részlegek dolgozói – egy-két kivételtől eltekintve – szlovákul és magyarul is beszélnek. Nagykaposon a néhány éve kihelyezett utcanévtáblák és a városi hivatalban lévő tájékoztatók kétnyelvűek, a rendszeresen megjelenő városi újság magyar és szlovák nyelvű cikkeket tartalmaz, a település honlapjának szlovák és magyar verziója is elérhető. Az önkormányzat tavaly a városban működő üzletek és szolgáltatások nyitvatartási idejét szabályozó új helyi érvényű rendeletet fogadott el. A dokumentum készítői eredetileg szerettek volna a kétnyelvűségre vonatkozó különböző kötelezettségeket is belefoglalni az új helyi érvényű rendeletbe, ám a hivatalvezető tájékoztatása szerint a jelenlegi jogszabályok értelmében erre az önkormányzatnak nincs törvényes lehetősége. Nagykapos önkormányzata 2011 végén olyan határozatot is elfogadott, mellyel a városban működő szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó 184/1999-es számú törvény előírásainak a következetes betartására szólította fel.