Csődhelyzetbe sodorják a közlekedési vállalatot?

A tömegközlekedés a kerületi székhelyek közül Kassán a legolcsóbbA szerző felvételeA vállalat igazgatója meglehetősen feldúltan hagyta el a termet, és a sajtónak csak ennyit mondott: „Kérdezzék a képviselő urakat, ők mindenhez jobban értenek, biztosan azt is tudják, hogyan működjünk tovább ezek után”. Igor Reiprich haragját tetézte az is, hogy a városatyák a költségvetés módosításakor a kért ötmilliós plusztámogatást sem szavazták meg a vállalat részére, mondván, komplex megoldást kell keresni a problémára. Ez annál is inkább furcsa, mivel a vállalat felügyelőtanácsában egy jobboldali városatya is ül, aki támogatta a jegyáremelést, a tegnapi képviselő-testületi ülésen viszont épp a jobboldali többségi koalíció szavazatain múlott a javaslat jóváhagyása. Többen kifogásolták, hogy a veszteséges vállalat dolgozói tavaly tizenharmadik és tizennegyedik fizetést kaptak, összesen mintegy 21 millió koronát, ami az 58 milliós éves veszteség 36 százaléka. A vezetőség tagjai szintén év végi jutalomban részesültek, egymillió koronát osztottak szét maguk között. Igor Reiprich igazgató a vita során rámutatott arra, Kassán 2001 áprilisa óta nem emelkedtek a jegyárak, miközben mind az üzemanyag, mind pedig az energiaárak növekedtek. A 12 koronás vonaljegy jelenleg a kerületi székhelyek közül Kassán a legolcsóbb. A vállalat 14 koronára szerette volna emelni a vonaljegy, és 390-ről 450-re a havibérlet árát, emellett számítottak az említett ötmillió koronás plusztámogatásra is. Reiprich nemrég kijelentette, ha nem kapják meg, amire szükségük van, 3-4 éven belül csődbe megy a vállalat, ám addig is csökkenteni kell a járatok számát, és a járművek karbantartására is kevesebb pénz jut. „Míg Pozsony tömegközlekedési vállalata évi 330 milliót kap a várostól, mi csupán 50 milliót” – jegyezte meg az igazgató, hozzátéve, a jegy- és bérletárakból származó bevétel Kassán a kiadások 46 százalékát fedezi, míg más városokban akár 70 százalékot is az utasokkal fizettetnek meg. František Knapík alpolgármester szerint egyelőre nincs katasztrófahelyzet. „Nyáron úgyis csökkentik a járatok számát, egyes vonalakon szünetelni is szokott a tömegközlekedés. Elemezni fogjuk a helyzetet, megvizsgáljuk a vállalat gazdálkodását, hogy kiderüljön, valójában mennyi városi pénzre van szükségük a zavartalan működéshez” – mondta az ülést követően a kereszténydemokrata Knapík. A vállalat felügyelőtanácsának említett tagja, Jozef Ondruš szerint ez az összeg évi 90 millió korona, azaz 40 ezerrel több, mint jelenleg.