Büntetőeljárás a vajáni hulladék miatt

A Nagykapostól mindössze néhány kilométerre található, jó látási viszonyok mellett akár Szaláncról is szabad szemmel is kivehető vajáni hőerőmű (EVO) jelenleg több mint 130 embernek ad munkát, és legalább kétszázan dolgoznak azokban a beszállítócégekben, amelyek a hőerőművet szolgálják. Oľga Baková, a Szlovák Villamos Művek (SE) szóvivője elmondása szerint az erőmű bezárásának elkerülése és a foglalkoztatás fenntartása érdekében a Szlovák Villamos Művek vezetése több forgatókönyveket dolgozott ki a termelési költségek csökkentésére. „Mivel a villamosenergia-árak a gazdasági növekedés lelassulása és a koronavírusnak köszönhető válság miatt folyamatosan csökkennek, a minőségi, hitelesített és olcsóbb szilárd másodlagos üzemanyagokra való átállás jelentheti az egyetlen megoldást. Nemcsak az itt élők munkahelyéről van szó, hiszen a vajáni hőerőmű az egész ország területére kiterjedő széles körű áramszünet, egy úgynevezett blackout esetén is képes újraindítani a teljes hálózatot” – nyilatkozta lapunknak Baková. A hőerőmű első részlege, amelyet 1966-ban adtak át, szénnel üzemelt, mely számára kiépítették az Ukrajnából exportált szén szállítására a széles nyomtávú vasútvonalat. Az erőmű második részlegét 1974ben fejezték be, ebben fűtőanyagként fűtőolajat használtak. Ezt a részleget 1985-ben földgázfűtésűvé alakították át, de gazdasági okok miatt 1988 óta nem üzemel.

Olcsóbb, környezetbarát

A még működő blokkokban eddig a keleti országokból importált fekete antracitszén és a biomassza akár húszszázalékos arányban történő égetésével termelték a villamos energiát. Baková állításai szerint az Oroszországból származó szén beszerzését és szállítási költségeit – a nyitranováki barnaszén-hőerőműtől eltérően – semmilyen módon sem dotálják. Piaci alapon kell túlélniük a helyzetet, a költségeknél magasabb áron kell értékesíteniük a villamos energiát. A kibocsátási engedélyek ára folyamatosan emelkedik, 2017 óta legalább a négyszeresükre nőttek. A vezetőség hosszú évek óta dolgozik a hőerőmű megmentésén, a feketeszenet olcsóbb, környezetbarát alternatívára próbálják lecserélni. „Vizsgáltuk a biomassza és a víziszap nagyobb arányát és az úgynevezett szilárd másodlagos üzemanyagok (TDP) alacsonyabb együtt égetési módszerét. Az időszak túlnyomó részében a TDP-anyagokra történő teljes átállásra összpontosítottunk, mely sokkal olcsóbb, mint a szén. Ezek olyan nyersanyagokból állnak, melyeket már felhasználtak egy termékben, és további újrahasznosításuk már nem lehetséges. Hogy ne a szeméttelepeken végezzenek, a kiválasztott kőolajtermékek és biomassza alapján, a szigorú követelmények betartásával hitelesített tüzelőanyagot készítenek belőlük. A TDP paraméterei hasonlóak a szénhez, de égése az üvegházhatású gázok csaknem a felét eredményezi. Igyekszünk megtalálni a TDP és a biomassza olyan keverékét, mely teljes mértékben kiküszöböli a szén felhasználását” – magyarázta a szóvivő, aki szerint a korábbi kibocsátási mérések eredményei azt mutatják, hogy az új üzemanyag égetése nem gyakorol negatív hatást a környezetre, ugyanis az eddig elért kibocsátási értékek még alacsonyabbak voltak, mint azok, amelyek az EU-ban 2021 augusztusától lépnek érvénybe. „A SEAS hosszú távon szeretné használni a 12 blokkból álló, 1320 megawatt összteljesítményű, de jelenleg csak 2 modernizált egységet működtető vajáni hőerőmű-komplexumot és az infrastruktúrát. A közeljövőben egy barnamezős ipari parkot hoznánk létre, mely a körforgásos gazdaságra és a megújuló energiaforrásokra összpontosítana, úgy, mint ahogy azt a nyitranováki barnaszénerőműben tervezik, ahol 2023ban véget ér a barnaszén égetésének támogatása” – tette hozzá Baková.

Illegális szemétlerakó

Az átálláshoz szükséges üzemanyagot, vagyis a nagyobb tömbökbe préselt, részletesen szelektált műanyaghulladékot december végén, január elején kezdték el szállítani és lerakni a falu határában található, ma már használaton kívüli mezőgazdasági szövetkezet hátsó hangárában. A szóban forgó terület az egyik nagykaposi vállalkozó, Popély István tulajdonában van, aki a hulladékból üzemanyagot előállító losonci GBS group felkeresésére a területet bérbe adta. A gond akkor kezdődött, amikor a vajáni önkormányzat és az Euro Benz vállalat – mely a Szlovák Földalaptól (SPF) a szövetkezet mellett bérel földterületeket – 2020. február 14. és március 6. között felhívta a Nagymihályi Járási Hivatal környezetvédelmi osztályának figyelmét arra, hogy az egyes parcellákon illegális szemétlerakót, illetve hulladékot – darált műanyagot találtak. „A Szlovák Földalap megerősítette, hogy a szemétlerakó a tudtuk nélkül jött létre, ugyanis az Euro Benz csak földművelés céljából használhatja az az alap parcelláit. A másik érintett, Popély István bérleti szerződés alapján adta bérbe a saját földterületét a GBS groupnak. A Nagymihályi Járási Hivatal a törvények értelmében április 21-én a vajáni önkormányzat és az Euro Benz képviselő jelenlétében ellenőrzést tartott a parcellákon. A falu polgármestere május elején eljuttatta hivatalunkhoz a hulladék elszállításának előzetes költségvetését. A munkát a FÚRA szemétkezelő vállalat végezné. Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a szóban forgó terület bizonyos parcelláin darált műanyag, más részeken pedig műanyag és gumi volt elhelyezve. Legalább 4500 köbméternyi hulladékot és nagyjából 20 000 köbméternyi darált műanyagot találtunk, melyek eltávolítása 115 ezer, illetve 600 ezer euróba kerülne? – tudatta lapunkkal Vladimír Kopásek, a nagymihályi hivatal környezetvédelmi osztályának munkatársa.

Rendőrségi feljelentés

A járási hivatal bűncselekmény gyanúja miatt a járási rendőrkapitánysághoz fordult. „A nyomozó jogtalan hulladékkezelés miatt büntetőeljárást indított az ügyben. A szekértői véleményekre várunk, a nyomozás jelenlegi állására való tekintettel nem nyújthatunk bővebb tájékoztatást” – nyilatkozta lapunkkal Lenka Ivanová, a Kassai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője. A kialakult helyzetről Vaján polgármesterét, Czinket Istvánt (Híd) is megkérdeztük. Mivel a nyomozás még nem zárult le, ő sem akart nyilatkozni. „Az önkormányzat figyelemmel követi az eseményeket, tisztában vagyunk az ügy részleteivel” – mondta a polgármester.
Alexander Bröstl, az Euro Benz vállalatot képviselő kassai ügyvédi iroda igazgatója az Új Szónak elmondta, a darált hulladék egy része valóban az általuk bérelt területen van, de mivel a kezdetekben senki sem tájékoztatta őket, a hulladék tulajdonosától kértek részletes felvilágosítást. „A GBS group szerint a parcelláinkon elhelyezett hulladék nem más, mint a vajáni hőerőműnek legyártott szilárd másodlagos üzemanyag. Erről igazolásokat és egyéb dokumentumokat is kaptunk. Még nincs végleges döntés, mivel ezeket csak két napja kaptuk meg” – közölte lapunkkal Bröstl.

Popély István, az ügyben érintett másik földtulajdonos véleménye szerint nem hibázott, állítja, ő csak bérbe adta a GBS groupnak a parcellákat. „A tulajdonomban levő parcellákat meghatározatlan időre adtam bérbe a cégnek. A szerződésben azt szögeztük le, hogy a területen másodlagos üzemanyagot tárolnak. A vajáni hőerőművel nem állok szerződéses viszonyban. Mivel én is itt születtem, számomra is nagyon fontos a környezet megóvása. Biztosak lehetnek benne, hogy ezzel senkinek sem akartam ártani” – közölte Popély.

Üzemanyag, nem szemét

Mivel az ügy kapcsán számos kérdés felmerült, a GBS group ügyvezető igazgatóját, Miroslav Vaculčiakot is felkerestük. Találkozásunk alkalmával részletesen bemutatta a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatuk legfőbb terveit. A Vajánban kialakult helyzet kapcsán azt mondta: „Még mielőtt nekivágtunk volna az egész folyamatnak, hosszas egyeztetések után a vajáni hőerőmű szakembereinek segítségével megbizonyosodtunk arról, hogy a berendezések megfelelnek az általunk előállított szilárd másodlagos üzemanyag égetésére. Nekünk nem az a célunk, hogy a műanyagot tonnaszámban raktározzuk, hanem hogy folyamatosan gyártsuk és azonnal felhasználjuk. A falu határában lerakott préselt műanyagegyrészétmárledaráltuk,az már készen áll az égetésre. Az ott található mennyiség nagyjából két hétre elegendő, de mivel a koronavírus miatt a hőerőműben is leállt a folyamat tesztelése, mi sem tehettünk többet. Bízunk benne, hogy az égetés tesztelése heteken belül megkezdődik, így az ott felgyülemlett darált üzemanyag is eltűnik az Euro Benz parcelláiról. Az anyag áthelyezésén nem gondolkodtunk, hiszen a szállítási költség óriási lenne. Igazság szerint már rég a hőerőműben kellene lennie, de a jelenlegi helyzet ezt nem teszi lehetővé, a hőerőműnek pedig nincs olyan kapacitása, hogy az anyagot a saját területein elraktározza. Bízunk benne, hogy sikerül megegyeznünk az Euro Benzzel. Ha a jövőben is szükségünk lenne a parcellákra, akkor reményeink szerint velük és a Szlovák Földalappal is szerződést kötnénk? – mondta Vaculčiak.

Rendszeres szállítás

Mivel a préselt tömbök kamionokkal, a községen keresztül érkeztek a hangárba, az általunk megszólított lakosok szerint a helyiek többsége jobban örülne, ha az egészet elhordanák. „Amikor megkezdték a fuvarozást, annyi flakon és egyéb műanyag volt az út mentén, hogy végül már a fűnyíró segítségével szedtük össze napi szinten. A lerakat itt van a közelben, igaz most már kizöldült a természet, kevésbé látni a szemétdombokat, de a szagot még mindig ide fújja a szél” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő lakos. Vaculčiak szerint valószínű, hogy a jövőben a hőerőmű területén állítanák elő a másodlagos üzemanyagot, így a falu határába már kevesebb anyag érkezne. „A Popély által bérelt terület csak egy gyors megoldás volt, valahol el kellett helyezni a műanyagot. Az a tervünk, hogy a jövőben a hőerőmű területén alakítunk ki egy feldolgozóközpontot. Számításaink szerint maximális teljesítménynél naponta 8-10 kamion indulna és érkezne a helyszínre. Ez a maximum, de normális ütemben ez átlagosan napi 12 fuvart jelentene. Ha ez nem tetszene a falunak, szombaton és vasárnap nem fuvaroznánk. Ez azonban ideiglenes állapot, mert ha elkészül az új központ, a falu határába jelentősen kevesebb fuvar érkezne. Értem az emberek aggodalmát, de higgyék el, hogy számunkra is fontos a környezetünk. Mindezek mellett új munkahelyeket szeretnénk teremteni, elsősorban a környékbelieket alkalmaznánk” – zárta Miroslav Vaculčiak.