Van, aki csak divatból csinálja, de komoly lelki problémák is állhatnak a háttérben
A legújabb hisztéria: pengével vagdossák magukat a fiatalok
PÁRKÁNY/ESZTERGOM/ ROZSNYÓ/KASSA |
Alig csitult el a Kék Bálna körüli hisztéria, újabb bizarr és veszélyes jelenség ütötte fel a fejét.
A tizenévesek pengével vagdossák magukat, amiről néhányan az Instagramon fotókat is posztoltak. Strédl Terézia pszichológus, egyetemi oktató szerint az önsértés (falcolás) olyan segélykiáltás, amit komolyan kell venni.
Saját oldaluk is volt
A tényről elsőként az infoesztergom. hu portál számolt be. „Egy szülő keresett meg minket azzal az elképesztő hírrel, hogy Esztergomban az általános iskolás tinilányok pengével vagdossák magukat. Egyikük – egy 12 éves lány – az Instagramon egy öngyilkossággal, halállal és vagdosással foglalkozó oldalt is működtetett. Ennek az oldalnak a bejegyzéseit kezdte követni az a lány, akinek az édesanyja megkereste szerkesztőségünket” – nyilatkozta lapunknak Lenger Varga Péter, az infoesztergom.hu híroldal főszerkesztője. Volt olyan bejegyzés, amit rövid időn belül 125-en kedveltek. Ezeket a posztokat azóta eltávolították.
Aggódó párkányi szülők
Az infoesztergom.hu januárban kezdett foglalkozni az üggyel, de kiderült, hogy a probléma nem új keletű. Már ősszel is előfordultak ilyen esetek. Esztergomban három általános iskola van. „Az ügy minden iskolát érint, ezért nem nevesítettünk egyetlen intézményt sem. Felvettük a kapcsolatot az iskolákat üzemeltető megyei tankerülettel, amely közölte, van ilyen probléma, és hangsúlyozza, a pedagógusok és az iskolai védőnők folyamatosan figyelik a diákok fejlődését, testi-lelki egészségét, és segítik őket” – jegyezte meg Lenger Varga Péter. A megkeresett esztergomi iskolák vezetői elmondták: az osztályfőnöki órákon foglalkoztak a témával. Bővebb információt azonban a gyerekek személyiségi jogaira hivatkozva nem adtak. Párkányból és környékéről is sok gyerek jár Esztergomba iskolába. „Megdöbbentem és megrettentem a hír hallatán. Attól tartok, hogy ez az őrület ide is begyűrűzik” – monda egy párkányi édesanya.
Csupán városi legenda?
Néhány hónapja nagy port vert fel a Kék Bálna nevű, öngyilkosságra buzdító játék, az ügy pánikot keltett a szülők körében. A jelenségről rengeteg ellenőrizhetetlen álhír is megjelent. Tény, hogy 2016 novemberében az orosz rendőrség tizenöt fiatal halálba hajszolásával vádolta meg a 21 éves Filipp Bugyejkint. A férfi Filipp Lisz néven a VKontakte oldalon – ami a Facebook orosz megfelelője – az f57 csoport adminjaként tizenöt kamaszt beszélt rá az öngyilkosságra. Tény az is, hogy 2016 első felében 350 fiatalkorú lett öngyilkos Oroszországban. 2015ben a 18 év alattiak körében egy év alatt 461 öngyilkosságot regisztráltak. Ezek rendszerszerű kapcsolatáról viszont csak 2016 májusában kezdtek beszélni, mikor a Novaja Gazeta cikket írt a fiatalokat öngyilkosságba „segítő” – vagy inkább kergető – csoportokról. A csoportok különböző néven működnek (Kék Bálna, Csendes Ház, Fehér Bálna, Kozmikus Bálna, Ébressz fel 4:20kor), de mára a Kék Bálna vált a jelenség szimbólumává.
Érdekes
MEGKÉRDEZTÜK
Strédl Terézia pszichológust, egyetemi oktatót
Lehet összefüggés az említett jelenségek között, van közös nevezőjük?
A Kék Bálna és a falcolás (önsértés) között nem vonnék párhuzamot. Az önbántalmazás nem új keletű. Ha azonban magáról az indítékokról szólnánk, csak a formájában, kivitelezésben van különbség. Azok a fiatalok, akik ilyen módon bántalmazzák magukat, a testi fájdalom során megkönnyebbülést éreznek, megszabadulnak a bennük tomboló feszültségtől.
Mi állhat a pengés vagdosás és önsértés hátterében?
Autoagressziónak nevezzük azt a jelenséget, amikor az ember önmaga ellen fordul és kárt tesz magában. Magát a falcolást a serdülőkori nyugtalansággal, önképzavarral hozhatjuk össze, amikor a fiatal az élet értelmét megkérdőjelezi, és egyfajta segélykiáltásként használja a „jelzést”. Valójában találunk közöttük hobbifalcoló tinédzsert, határeseti személyiségzavarral küszködőt ugyanúgy, mint potenciális öngyilkosjelöltet. Ezért kell komolyan venni.
Találkozott korábban is hasonló esetekkel?
Ahogy említettem, nem új a jelenség. Az újdonság abban rejlik, hogy halmozottan fordul elő, és egyfajta „fertőzöttséget” jelent azok számára, akiket megszólít, lásd: rövid idő alatt 125-en lájkolták az egyik ilyen bejegyzést. Itt megemlíteném a serdülőkori szolidaritást: a serdülő kortársakhoz való kötődése fokozott. Ha az a társ, aki falcol, véleményformáló, akkor csatlakozunk hozzá, „megtámogatva” a szenvedésében és együtt szenvedünk. És ilyen esetben csupán egy olyan személy van, akinek komoly lelki problémái vannak, és szakember segítségét igényeli. Másik probléma, hogy a fiatal kalandra vágyik, és gyakran az üresség érzésével találkozik. Megkarcolja magát, és legalább „történik valami körülötte” (ha negatívan is).
Mi a véleménye a Kék Bálnáról?
Az orosz rulettről is olvashattunk már a szépirodalomban, hallhattunk róla, főleg akkor, amikor még nem volt így komputerizálva a világ. Néha tiltólistára kerülnek ártalmas zeneszámok is. A Kék Bálna jelensége abban más, hogy a modern technikát használja arra, hogy adrenalinlehetőséget adjon az arra fogékonyaknak. A serdülő azért fogékony, mert nincs kiforrott értékrendje, és a különcségek vonzzák. Ha azonban differenciálni tud a jó és a rossz között, felismeri, mi az, ami már a veszélyes, akkor tudomást vesz a jelenségről, de nem csatlakozik. Továbbá itt van a kortárshatás, hiszen mindenki csinálja, én is közéjük akarok tartozni, hát csatlakozom. Vagyis ott, ahol a fiatal már sejti, tudja, mi az élet értelme, lehetősége van válogatni pozitív irányban (sport, művészetek stb.), megtanul nemet mondani, elutasítani olyan dolgokat, amelyek destruktívak, akkor csak tudomásul veszi a jelenséget. De ehhez is szüksége van az információra, hogy tudja, létezik ilyen jelenség, és veszélyes. Mindez a felnőttek, vagyis a mi dolgunk. Megteremteni az élet értelmét: úgy nevelni a gyereket, hogy buzdítsuk, biztassuk, hogy tudja, mi az erős oldala.
Összefügghet mindez a fokozott, illetve ellenőrizetlen számítógéphasználattal?
A számítógép lehetőséget ad bármilyen információ megszerzésére. A probléma nem az információhalmazzal van, hanem azzal, ha nem tudunk ebben a tömkelegben eligazodni, fontossági sorrendet felállítani, összefüggéseket találni stb. És erre kellene megtanítani, felkészíteni a fiatalt! Nem tiltani, hiszen a tiltott gyümölcs mindig édesebb...
Mit tehet a szülő? A beszélgetésen túl például rendszeresen ellenőrizze gyereke számítógépét? Ezt nem a bizalmatlanság jeleként fogja értékelni a gyerek?
A gyermeknevelés a szabályok felállításával és betartásával kezdődik. Ha ezt minden családtag el tudja fogadni, akkor minden rendben lesz. Ha a szabályok között van a számítógép ellenőrzése, akkor ez nem bizalmatlanság, hiszen közösen megegyeztünk a gyerekkel. A másik az őszinteség. Ha a gyerek a szülőt bizalmas barátjának tartja, hozzá fog fordulni kérdéseivel, gondjával-bajával. Nagyon jó, ha minden serdülőnek van egy felnőtt barátja (szülő, nagyszülő, nagynéni, nagybácsi stb.), mivel a gyerekek gyerekfejjel oldják meg a dolgaikat, míg a felnőttek a felnőtt élet felelősségteljes normái szerint.
Mit tehet az iskola, illetve a pedagógus ilyen esetekben?
Nem kell megvárni a problémát, már előtte beszélni kell az élet veszélyes dolgairól. Erre nagyon jók az osztályfőnöki órák, ahol azokra a kérdésekre válaszolunk, amelyek a fiatalokat érintik. Azt az általános álláspontot kell átadnunk, hogy „minden probléma megoldható, ha megosztjuk!” Vagyis jó, ha az iskolában is van pedagógus, akiben a gyerek megbízik, ha van mondjuk egy postaláda, ahová bedobhatnak kérdéseket, információkat, amiket szeretnének megosztani, és ezt figyelik a pedagógusok.
Szükséges minden esetben pszichológus segítségét is kérni?
Nem kell, ha megvan a bizalom a diákok és pedagógusok között. De ha a tanuló, a szülő vagy a pedagógus úgy érzi, szakembert kell bevonni, meg kell tenni.
Kék Bálna – álhír?
A Novaja Gazeta cikkét az összes nagyobb orosz állami médiaszolgáltató átvette. A városi legendák és álhírek cáfolatával foglalkozó Snopes.com portál szerint az öngyilkosságok nem kapcsolhatók össze a Kék Bálna játékkal, és a pánikkeltésre azért volt szükség, hogy a fiatalokra jelentett veszélyt hangsúlyozva az államhatalom olyan törvénytervezetet készíthessen elő, ami korlátozná az internethasználatot. Miután Romániában is híresztelni kezdték, hogy a Kék Bálna halálos áldozatokat szedett, a romániai rendőrség A virtuális barátságok halálosak lehetnek szlogennel felvilágosító kampányba kezdett, ugyanakkor hangsúlyozták: a játék Romániában nem terjed, csupán a megelőzés céljával indították a kampányt. A Transindex.ro portál is arra a következtetésre jutott, hogy a Kék Bálna játék csupán egy ügyesen felépített álhír, amit valószínűleg csak a kattintásszám növelésére hoztak létre.
Egy kassai lány esete
Szlovákiában két rozsnyói fiatal halála után tavaly áprilisban röppent fel a hír: tragédiájuknak köze lehet a Kék Bálnához. A hír kapcsán megkerestük a rendőrség Kassa és Nyitra megyei szóvivőjét is. Alexander Szabó, a rendőrség kassai szóvivője akkor tömören annyit közölt, egyelőre nem találtak összefüggést a fiatalok halála és a Kék Bálna nevű játék között. Božena Bruchterová, a rendőrség Nyitra megyei szóvivője azt válaszolta, nem tud a játékról, és a rendőrség sem foglalkozik az üggyel. Bruchterová azt tanácsolta, ha gyanú merül fel, tegyünk feljelentést. Májusban a Louis Pasteur Egyetemi Kórház szóvivője arról számolt be, hogy a pszichiátriai osztályon egy 17 éves kassai diáklányt kezelnek, aki bevallása szerint részt vett a Kék Bálna játékban. A lány elmondta: az egyik közösségi oldalon csatlakozott a játékhoz, és különféle feladatokat kellett teljesítenie, például zsilettpengével megvágni a kezét. Ezenkívül végig kellett néznie a játékvezetők által küldött videókat. Volt, hogy egy napig nem volt szabad beszélnie senkivel.
Mi a helyzet Párkányban?
A Kék Bálna körüli hisztéria kapcsán több alapiskola vezetőjét is megszólítottuk, akik egybehangzóan állították: hallottak ugyan a jelenségről, de iskolájukban nem találkoztak vele. Hozzátették: a témáról a pedagógusok a gyerekekkel az osztályfőnöki órákon beszélgettek. Köbölkúton egy névtelen tesztet is kitöltettek a gyerekekkel, hogy felmérjék, mit és mennyit tudnak a jelenségről. Párkányban a szülői értekezleteken is szóba hozták a témát, és az iskola weboldalára is felkerültek az ezzel kapcsolatos információk. Az önsértéses esetekről, amelyek hónapok óta borzolják a kedélyeket Esztergomban, az iskolavezetők Párkányban és környékén nem hallottak.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.