A gyermekágyi időszak ismeretlen terepén

Hogyan és mikor merült fel a kezdeményezés ötlete?

A Fészek Családi Kört két éve hoztuk létre szülői közösségként. A mostani kezdeményezés az újdonsült családok támogatására épül. Az a cél, hogy ismeretlen helyzetekben kapjanak a családok releváns, szakszerű segítséget. A gyermekágyi időszak pont ilyen. Érdekes módon nem találunk írásokat, tapasztalatokat, hanganyagot a témában. Egyrészt azért, mert mindenki máshogy éli meg ezt a fontos időszakot, másrészt azért, mert ez pár nehéz hetet, hónapot jelent. Sok folyamat indul be, tisztázódik le, átalakul a család szerkezete, a kapcsolatok is átrendeződnek. Azt gondolom, fontos, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, hogy aztán az utánunk következőknek már könnyebb legyen. A 4. Trimeszter ötlete már legalább egy éve felvetődött, ugyanis Komáromban van szülésfelkészítő tanfolyam, ahol a szüléssel, szülésre való felkészüléssel és a szoptatással foglalkoznak. Hiányzik azonban belőle a gyermekágyi időszakra való felkészülés és a tapasztalatmegosztás. Elsősorban ezt szerettük volna pótolni, és bekapcsolódni a felkészülésbe.

Szerinted miért számíthat „ismeretlennek“ manapság a gyermekágy? Ez új helyzet, vagy a szüleink, nagyszüleink idejében is így volt?

Azért ismeretlen, mert a generációk ma már külön élnek. Régen egy háztartásban több nemzedék élt, sokkal több gyerek volt egy családban, így nem volt ritka, hogy egy idősebb testvér mellett szereztek tapasztalatokat a fiatalabbak. Az emberek nyitottabbak voltak és osszejártak, együtt dolgoztak, például a nők a fonóban. Végig ez járt a fejemben. Olyan légkört próbálok teremteni az alkalmakon, ahol könnyű megnyílni, behozni a felelmeinket, kételyeinket, és megosztani egymással őket. Itt mindenki annyit kap, amennyit betesz. Nem titkolt cél a közösségépítés sem. Azt szeretném, hogy mire egy anyuka megszül, körbevegye őt egy olyan kapcsolati háló, ami minden helyzetben megtartja, támogatni tudja, ahol mer kérdezni és akár segítséget kérni.

Hogyan néznek ki ezek a foglalkozások? Gondolom van egy tervetek, de közben sok minden spontán módon alakul.

Így van. Először mindig ráhangolódunk pár percben egymásra, a találkozásra és a végén mindig lezárjuk a „kört“. Sok a visszajelzés, odafigyelünk egymásra, amit nagyon fontosnak tartok, ugyanis megerősítjük egymást, vagy megtapasztaljuk azt, hogy a másik olyan szépségét vesz észre bennünk, amit rég elfeledtünk. És mindezt ilyen rövid időn belül. Az alkalmakon az is nagyon hangsúlyos, hogy nem én irányítok, helyette próbálom a kismamákat rávenni, hogy jelezzék a szükségleteiket. Ez fontos az anyává válás időszakában. A témák e szerint alakulnak. Fontos tudni, hogy mindig jönnek a kismamák mellé tapasztalt anyukák is, akár pici babájukkal. Így tényleg széles a tapasztalatmegosztás köre. A szülés, szoptatás és hordozás mindig előkerül témaként. Az alkalmak ingyenesek, a Bethlen Gábor Alap támogatásával jönnek létre.

A foglalkozásokat ketten vezetitek Furinda Adrika AVIVA-oktatóval. Milyen módon készültetek fel a foglalkozásokra, hogyan illik bele ez a téma kettőtök profiljába?

Adrikát sok kismama ismeri, hiszen a városban egyedüliként kismamatornát tart, és küldetéseként éli meg a kismamák segítését. Én hordozási tanácsadó vagyok és évek óta tartok személyes tanácsadásokat pár hetes babával rendelkező anyukáknak, ahol kivétel nélkül azt tapasztalom, hogy nagy szükség van a támogatásra ebben az időszakban. Egy tanácsadás nem azért két órás, mert olyan nehéz megtanulni a kendő kötést, hanem mert beszélgetünk, az anyukák elmondják az aktuális tapasztalataikat, esetleges problémáikat és én nyitott füllel és nyitott szívvel meghallgatom őket. Számomra ez a legfontosabb.