Persze, számíthatsz rám, nyugodtan, ezt is megteszem neked. Hogyne, elintézem, szinte nem is kell kérned. Bármikor hívhatsz, itt vagyok. Amikor csak szeretnéd. Neked úgy lenne jobb?
Rendben, akkor én is úgy alakítom, hogy neked jó legyen. Hogy tudjunk találkozni. Hogy el tudd intézni, hogy nem olyan fontos? Hát jó, mindegy, most már, ha így beszéltük meg, akkor maradjon így.
Megint baj van? Hogy nincs, ki elintézze? Hogy arra gondoltál, én ebben is tudnék segíteni? De hát nem értek ehhez a területhez semmit se. Ó, kedves vagy, jólesik, hogy azt mondod, én mindent meg tudok oldani. Tulajdonképpen így van, de… Hogy akkor holnapra? Nincs az egy kicsit korán? Este tíz óra van, feje tetején a lakás, dolgom is lenne. Jó, persze, megértem, hogy ez neked nagyon fontos. Rendben, hívlak hajnalban, ha megvagyok vele. Hogy? Ja, jó, akkor csak írok, nehogy felkelj. Igen, tudom, fontos lesz a holnap. Hát hogyne, szurkolok majd neked.
Fáradt vagyok. Igen, hallom, hogy te is az vagy, elhiszem, hogy sok a dolgod és még pihenni sincs időd, ez nagyon rossz. Történetesen ezt ismerem. Hogy micsoda? Dehogyis, nekem is szükségem lenne rá. Hogy nem úgy tűnik, mert én mindig pörgök? Egy ideje már alig élek, olyan fáradt vagyok, és csak gyűlnek előttem a feladatok meg a gondok. Mit mondasz, nem látszik rajtam? Köszi, ez jólesik, de…halló, halló…megszakadtunk…ja, hogy letetted. Más dolgod van, és nem érsz rá a panaszkodásra? Időpocsékolás? Értem… Akkor neked is szia.
Mondj nemet másnak, hogy igent mondhass magadnak.
Ambrózai Zsuzsanna, Ember_kép
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.