Kairó. A köznép betegeskedve, alultápláltan és zord körülmények között élt a híres óegyiptomi városban, El-Amarnában – mutatták ki amerikai kutatók a város temetőjében megőrződött holttestmaradványok elemzésével.
Szegénység volt az ókori Egyiptomban
Kairó. A köznép betegeskedve, alultápláltan és zord körülmények között élt a híres óegyiptomi városban, El-Amarnában – mutatták ki amerikai kutatók a város temetőjében megőrződött holttestmaradványok elemzésével.
El-Amarna (Ahet-Aton) volt rövid ideig Óegyiptom fővárosa, amikor Ehnaton fáraó, az egyistenhit megalapítója uralkodott i. e. 1379-től 1362-ig.
Halála, valamint a híres kisfiúfáraó, Tutanhamon trónra lépése után a város nagyrészt elnéptelenedett.
Eddig az volt az általános nézet, hogy Ehnaton „atyai” módon jólétet teremtett, ám a sírokban lévő holttestmaradványok arról tanúskodnak, hogy a köznép körében gyakoriak voltak a csonttörések, a fejlődési rendellenességek, továbbá a vérszegénység és a fiatalkori halál.
A vérszegénység 74 százalékos volt a gyerekek és kamaszok között, és 44 százalékos volt a felnőtteknél.
A férfiak átlagmagassága 159 csupán centiméter volt, míg a nőké 153 centiméter. Ezek az adatok is arra engednek következtetni, hogy a köznép fiai zord igen körülmények között éltek, és se fizikailag, se szellemileg nem fejlődhettek ki teljesen.
Az Arkansas-i Egyetem munkatársai felhívták a figyelmet, hogy eddig alig vizsgálták a köznép temetőit és a köznép egészségi állapotára utaló jeleket.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.