Negyven Mars-küldetésből huszonhat teljesen vagy részlegesen meghiúsult

A vörös bolygó feltérképezésére és légkörének tanulmányozására indított amerikai Mars Climate Orbiter például 1999-ben tizenegy hónapos útjának végéhez közeledett, amikor a NASA mérnökei észlelték a problémát: az űrszonda nem ott volt, ahol lennie kellett: túlságosan behatolt a légkörbe és elégett.

Kudarccal végződött egyebek közt 1999-ben a Mars Polar Lander küldetése is, amely a tervek szerint a Mars déli-sarkától 1000 kilométerre szállt volna le és a poláris jégsapkát vizsgálta volna. Sikertelen volt amerikai részről például a Mars Observer is, amellyel pályára állása közben szűnt meg a kapcsolat.

A kudarcok ellenére az Egyesült Államok lényegesen jobban teljesített a  Mars-kutatás terén, mint a Szovjetunió, később Oroszország, ahol a 19 küldetésből csupán néhány végződött részleges sikerrel. Az orosz Mars-szondák felénél a program már az indításnál meghiúsult, így járt a Fobosz-Grunt, amelyet tavaly indítottak, és nem tudta elhagyni a Föld körüli pályát. Japán és Kína sem teljesített jobban.

Sok esetben emberi mulasztás okolható a kudarcért, ám amikor mérnökileg minden tökéletes, meglepetéssel szolgálhat a vörös bolygó. Így járt a NASA Mariner 9 űrszondája, valamint a szovjet Marsz 2 és Marsz 3, amelyeket hónapokig gátoltak a munkában a globális homokviharok.

"Nem vagyunk képesek előre jelezni ezeket a dolgokat, ezért kerül ki oly sokszor győztesen velünk szemben a Mars" - fogalmazott Doug McCuistion, a NASA Mars-felfedező programjának irányítója.

A NASA szakértője mindazonáltal bizakodó a Curiosity (Kíváncsiság), hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) sikerét illetően, amely a tervek szerint hétfőn, közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor száll le a vörös bolygón.

"Megtettünk mindent, amit tehettünk. Leteszteltünk mindent, amit csak lehetett, és mindent a legjobb tudásunk szerint építettünk meg" - fogalmazott Doug McCuistion.

John Grunsfeld, a NASA tudományos programjának helyettes vezetője arra mutatott rá, hogy a Curiosity az amerikai űrügynökség eddigi legbonyolultabb robotküldetése. A csaknem egytonnás marsjáró landolásához speciális égi darut, fékezőrakétákkal ellátott platformot konstruáltak.

Adam Steltzner, aki az égi daru készítését irányította, rámutatott arra, hogy ötletét kezdetben őrültségnek tartották. "Valóban kissé őrült dolognak tetszik, de garantálom, ez a legkevésbé őrült módszer arra, hogy egy Curiosity méretű marsjárót sikeresen leeresszünk a bolygóra" - emelte ki Adam Steltzner.