Nagy Katalin cárnő emlékművet kap Németországban

Berlin/Moszkva |

<p>Nagy Katalin orosz cárnőnek (1729-1796) emlékművet állítottak a németországi Zerbstben, a szobrot pénteken avatják fel. A szoborállítást még 1996-ban kezdeményezte a II. Katalin nevét viselő zerbsti történelmi társaság és az orosz nemesek egyesülete.</p>

A majd ötméteres bronzszobor, amely a városháza előtt áll majd, Mihail Perejaszlavec szobrász, az Orosz Művészeti Akadémia tagjának a tervei alapján készült. Az emlékművet 2009-ben öntötték, s ez év júliusában ajándékozták Zerbst városának. A szoborállítás költségét az orosz fél finanszírozta.

II. (Nagy) Katalin, aki 1762-től haláláig Oroszország cárnője volt, Zsófia Auguszta Friderika (Sophie Friederike Auguste von Anhalt-Zerbst) néven anhalt-zerbsti hercegnőként látta meg a napvilágot. Némi diplomáciai ügyeskedés révén választották ki a jövendő III. Péter feleségévé, ám a házasság sikertelennek bizonyult. III. Péter Erzsébet cárnő 1762. január 5-i halála után került a trónra,  ám Katalin még az év júliusában a tisztikar nagy részének támogatásával magához ragadta a hatalmat. Hat hónappal trónra kerülése és három nappal lemondása után, 1762. július 17-én III. Pétert meggyilkolták.

Katalin, aki Voltaire-t és Diderot-t barátjának tekintette, s kiterjedt levelezést folytatott a kor szellemi elitjével, Oroszországot a felvilágosult abszolutizmus jegyében kívánta kormányozni. 1775. évi közigazgatási reformjával 150 évre kialakította Oroszország területi elrendezését. Az 1785-ben kibocsátott nemesi kiváltságlevelével a nemességet egységes renddé tette, a városoknak adott kiváltságlevelében a városlakókat hat csoportra osztotta és különböző előjogokkal ruházta fel. Uralkodása idején Oroszország az egyik legnagyobb európai hatalommá vált, szentpétervári udvarát pedig a kontinens egyik kulturális központjává tette. Támogatta az orosz művészetet, számtalan műalkotás, palota született uralkodása idején.

Életéről több regény jelent meg, 1913-ban pedig George Bernard Shaw színdarabot írt róla. Az 1934-es Nagy Katalin című film Bíró Lajos és Lengyel Menyhért A cárnő című színdarabja nyomán készült és Elisabeth Bergner játszotta a főszerepét. Szintén 1934-ben készült Josef von Sternberg rendezésében A skarlátvörös császárnő című film, amelyben Marlene Dietrich alakította a cárnőt. Az 1991-es TV-sorozatban (Young Catherine) Julia Ormond játszotta Katalint, az 1995-ös TV-filmben (Catherine the Great) pedig Catherine Zeta-Jones. Az egyik híres szerb new wave együttes, Ekatarina Velika (Nagy Katalin) a cárnőről nevezte el magát.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?