Mind a hat idei amerikai Nobel-díjas bevándorló

Öten közülük az Egyesült Királyságból érkeztek, egyikük pedig finn. A tudósokról és a bevándorlásról alkotott véleményükről a bostoni Christian Science Monitor című lap közölt összeállítást. Valamennyien azt fejtegették, hogy a tudomány haladása szempontjából fontosak a nyitott határok.„Szerintem azt az üzenetet kell elmondanunk, szerte a világban, hogy a tudomány globális” – idézi a lap Sir James Stoddart, a kémiai Nobel-díj kitüntetettje szavait. A Skóciában született Stoddart a Northwestern Egyetem kaliforniai kampuszának kutatója. A professzor nyilatkozott a The Hill című lapnak is, amelynek azt mondta: a mai politikai légkörben különösen időszerű a bevándorlás kérdésének megvitatása, az óceán mindkét partján. A tudós hangsúlyozta: az Egyesült Államok nagyrészt a nyitott határainak köszönheti, hogy ma az, ami. Védett tudósok Duncan Haldane, a Princeton Egyetem professzora, aki a fizikai Nobel-díjat nyerte el, azt fejtegette, hogy szerinte a tudósok számára külön, úgynevezett védett vízumot kellene biztosítani az Egyesült Államokban. A fizikus, mint elmondta, komolyan fontolóra vette, hogy visszatér az Egyesült Királyságba, de attól tart, hogy a brexit miatt elapad az EU felfedező kutatásokat támogató legnagyobb pályázati rendszere.  Tízből három Nobel-díjas bevándorló A The Huffington Post című portál tavaly decemberben cikket közölt James Witte, a virginiai George Mason Egyetem emigrációs kutatásokkal foglalkozó intézete igazgatójának tollából. A kutató szerint 1901 és 2015 között az amerikai Nobel-díjasok 31 százaléka nem az Egyesült Államokban született, hanem bevándorló volt.A Christian Science Monitor megszólaltatja Phil Baty újságírót, aki az egyik, oktatással foglalkozó szaklap főszerkesztője. Baty szerint az idei Nobel-díjasok listája figyelmeztető lehet azoknak a brit és amerikai politikusoknak, akik a nemzetközi szintű tehetségek szabad mozgásának szigorítását szorgalmazzák.