Mi igaz a rémtörténetből?

Egy kelet-európai zugból Brüszszelbe kerülő lelkész a legidősebb lányával bűnszövetségben megöli hat családtagját, majd nyomtalanul eltünteti két volt feleségének, illetve két édes- és két nevelt gyermekének holttestét. Mindezt úgy, hogy az eltűnések csak lassan keltenek gyanút, ahogy korábban nem szúrt szemet az sem, hogy a lelkész szinte minden, még élő nőnemű családtagjával vérfertőző kapcsolatban állt, rendszeresen megerőszakolva saját és fogadott lányait.

Pándy és ügyvédje, Hein DiependaeleReuters-felvételAz utolsó gyilkosság után három évvel a bűntárs leány jelentkezik a rendőrségen, ám apja bolondnak titulálja, és ezzel négy újabb évre elhessegeti a nyomozókat. Aztán persze teljes erővel nyomoznak Belgiumban, Magyarországon, Kanadában és Ausztriában. Minden kellék megvan egy horrorfilmhez, ám az élet ismét fordulatosabb, mint a legvadabb forgatókönyv. Nincs ugyanis meg minden kellék a bűnsorozat feltárásához. Amit tudni, azt csak abból, hogy a leány a hatodik gyilkosság után kilenc évvel részletes beismerő vallomást tesz, elismerve, hogy édesanyját és nevelőanyját, valamint egyik édestestvérét ő ölte meg. Terhelő vallomást tesz apjára, aki két nevelt lányát és egyik édesfiát végezte ki. Ám tárgyi bizonyíték szinte semmi, a bűnper kimenetele teljesen bizonytalan. Sőt fizikai nyomuk az áldozatoknak sincs. A hat (négy nő, két férfi) holttestet – megint csak a lány szerint – ipari sósavban feloldották, a maradványok egy részét pedig az egyik brüsszeli vágóhíd mócsingtengerébe dobva tüntették el.

A jókora székesegyházra emlékeztető brüsszeli Igazságügyi Palota sokat látott klasszicista kulisszái között tegnap kezdődött Pándy András és Pándy Ágnes büntetőpere. Tizenkét egyszerű brüsszeli polgárnak kell eldöntenie, hogy mennyi igaz a vádiratból kikerekedő rémtörténetből. Három-négy hetük van erre, és ha bűnösnek találják a 75 éves apát, valamint 44 esztendős leányát, akkor a vádlottak életfogytiglani börtönt kaphatnak. A szadista, gyermekeket rabló kéjgyilkos Marc Dutroux párhuzamosan folyó ügye mellett a „magyar lelkészként” emlegetett Pándy András belga–magyar kettős állampolgár pere a belga igazságszolgáltatás legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye. Ha a mindent makacsul tagadó Pándy tényleg bűnös, akkor bekerül a németalföldi királyság bűnügyi múzeumába: ő az első belgiumi sorozatgyilkos családirtó.

A történet „krimi”-része Ágnes vallomása szerint 1985. június 23-án kezdődött. A vádirat lényege végig Ágnes közléseire épül. Az első vádpont gyilkossági kísérlettel vádolja Ágnest, és vérfertőzéssel Pándy Andrást. Ágnes a szobájába hívja mostohatestvérét, Pándy (eredeti nevén Könczöl) Tímeát, „gyere csak, pénzt találtam a tapéta alatt”. Tímea odahajol, hogy közelebbről megnézze, de szerencséjére észreveszi, hogy Ágnes már ütésre emeli a vasrudat. Kiszalad, másnap feljelentést tesz a rendőrségen, harmadnap visszavonja, és tizenöt éven át hallgat. Otthonról előbb egy másik Brüsszel melletti elővárosba, Vilvoorde-ba költözik, 1986-ban már egészen Kanadáig menekül. Ott névházasságot köt egy nagybátyjával, de végül hazamegy Magyarországra, ma is ott él. Pándy András és Ágnes többször is Kanadába utazik, de nem találják meg Tímeát. Valószínűleg ennek köszönheti, hogy még él. Azért kellett volna meghalnia, mert élő bizonyíték arra, hogy nevelőapja megerőszakolta, így született 1984 novemberében Márk. A DNS-vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy Márk apja Pándy András. A gyilkossági kísérlet vádját a sértett Tímea már 1999 tavaszán, magyarországi kihallgatásán alátámasztotta, így nem csak Ágnes önmaga ellen is tett vallomása az egyetlen bizonyíték Pándy bűnösségére e vádpontban.

Amikor Tímea Kanadába menekül, már tudja vagy sejti, hogy nincs kegyelem. Talán ezért nem vall sem nevelőapja, sem mostohanővére ellen. De az is lehet, hogy konkrétan nem tudja, mi történt 1986. július 31-én. Ágnes vallomása szerint apja ekkor már szabadulni akar második feleségétől, Fintor Edittől. Azért, mert az aszszony nehezményezte, hogy férje saját és nevelt lányaival egyaránt folyamatos szexuális kapcsolatban áll. Vagy lelki, vagy fizikai erőszakkal veszi rá őket vérfertőző kapcsolatra. Első „szeretőjét”, egyben legidősebb lányát, Ágnest több tucatszor megerőszakolja, és teljesen az uralma alá hajtja. Ráveszi, hogy ölje meg mostohaanyját. Előbb azonban arra kényszerítik Fintor Editet: írjon egy levelet, amelyben közli a férjével, hogy elhagyja, és az egyik gyerekkel, Andreával (eredeti nevén Ágh Zsuzsanna) Németországba költöznek. Ágnes július utolsó napján kalapáccsal fejbe veri és megöli Fintor Editet, majd apja átveszi a kalapácsot, és Andrea fejét veri szét.

A holttesteket feltrancsírozzák, majd Cleanest márkájú sósavas tisztítószerrel feloldják egy bádogteknőben. Az igazságügyi szakértők szerint ilyen módon lehetséges a nyomok teljes eltüntetése – főleg, ha a vizsgálat tíz évvel a cselekmény után történik.

1988. március 9-én az apa és leánya vásárol egy karabélyt. Tizenegy nappal később Pándy különélő első feleségének lakására mennek. Ott Ágnes fejbe lövi édesanyját és egyik édes testvérét, Dánielt. A holttesteket feldarabolják, sósavazzák, majd a nagyobb darabokat az egyik vágóhídra viszik, és ott tüntetik el az állati csont- és mócsingtárolóban. Újabb két hét múlva Pándy fejbe lövi másik fiát, Zoltánt. A holttesttől a már begyakorolt módon szabadulnak meg.

Az öt, közösen végrehajtott gyilkosság után Ágnes „boldogan” él élettársává lett édesapjával. Elnézi, hogy apja többször megerőszakolja egy másik nevelt lányát, az akkor tizenhét esztendős Tündét is. (Eredeti neve Ágh Anikó, Fintor leánya, Zsuzsanna húga.) 1989 nyarán Ágnes a tengerparton nyaral. Amikor hazajön, sehol nem találja Tündét. Kimegy a garázsba, és látja, hogy jelentősen megcsappant a sósavkészlet. Ebből arra következtet, hogy apja megölte és eltüntette Tündét. De csak három évvel később, 1992 januárjában megy be az egyik brüsszeli kerületi rendőrkapitányságra, hogy bejelentse rokonai eltűnését, és feljelentse apját vérfertőzésért. A rendőrök kimennek Pándy lakására, az apa sajnálkozva elmondja, hogy lánya egy szekta hatása alá került és megbolondult, rémálmai vannak és sokat fantáziál. Mivel senki más nem keresi az eltűnteket, és se holttest, se nyom, a feljelentést irattárba süllyesztik.

1996 májusában azonban a brüsszeli nyomozók a magyar rendőrségtől olyan értesüléseket kapnak, ami felkelti a gyanújukat. A vizsgálat újraindul, de csak másfél év múlva kezdődnek meg Pándy lakásain a házkutatások. Ekkor azonban már gyanúsítottként kezelik, és 1997. október 17-én letartóztatják. Öt nappal később találják meg az egyik lakáson a sósavas flakonokat.

Ágnest többször kihallgatják. A nyomozást egy brüsszeli sztárrendőr vezeti. Ágnes elé tárja az addig feltárt tárgyi és logikai összefüggéseket, majd megkérdezi a lányt. – Mit gondol, miért maradt életben? És meddig él még, ha apja ismét szabadlábra kerül. Menjen, igyon meg egy kávét és gondolkozzon. A rendőr minap elmesélte: félt, hogy a kihallgatásról elengedett lány sosem jön vissza a kávéházból. De Ágnes visszajött, és 1997. november huszadikán megkezdte részletes, feltáró, töredelmes beismerő vallomását, elismerve saját gyilkosságait, és ismertetve az apja által elkövetett emberöléseket. Ám sem Belgiumban, sem Magyarországon nem találnak döntő tárgyi bizonyítékokat.

Pándy mindent következetesen tagad. Szerinte az egész történetet amúgy is zavaros fejű lánya találta ki a rendőrök segítségével. A sósavat háztartási takarításra és fertőtlenítésre használták. Arra nem ad magyarázatot, hogy miért vettek puskát. Első felesége még Zoltán születése előtt elköltözött tőle (ez igaz is), a második pedig szintén szabad akaratából hagyta faképnél. (Ez valószínűleg nem igaz.)

A Pándyt valószínűleg legjobban ismerő belgiumi magyar társaságban a Népszabadságnak elmondták: az évtizedeken át tartó közeli baráti kapcsolat és a rendszeres családi összejárások során soha semmilyen gyanús jelet nem tapasztaltak. Az 1957-ben Svájcon keresztül Belgiumba emigráló református segédlelkész – miután megtanult flamandul – normálisan dolgozott, majd lelkész lett a nem túl nagy belgiumi magyar kálvinista gyülekezetben. Egyébként Csapon született, 1927. június elsején. Debrecenben tanult református teológiát, nem tudni pontosan, hogy megszerezte-e az oklevelet. A két évvel fiatalabb Sores Ilonával 1956-ban házasodtak össze, együtt érkeztek Belgiumba, és 1958. január 28-án született Ágnes lányuk. Majd még két fiuk. 1967. november huszadikán azonban elváltak. Pándy apróhirdetés útján ismerkedett meg az akkor már kétszeresen elvált Fintor Edittel, akit 1979. március hetedikén vezetett oltár elé. A kettős család azonban a kívülállók számára normálisan élt, anyagilag is szépen gyarapodtak.

Az ismerősök szerint Pándy mindig akaratos volt, szerette „napóleoni” testtartásban fényképeztetni magát. Makacs vitapartner volt, családtagjait keményen kézben tartotta, de legfeljebb szavakban mutatott erőszakos hajlamot. Legközelebbi ismerőse, aki a peranyagot is nagyon jól ismeri, elmondta: – Nem akartam elhinni semmi rosszat róla, hát még ilyesmit. Most már azonban biztos vagyok benne, hogy megtette, amivel vádolják.

Ágnes szerint apja hidegen kegyetlen, csöndesen erőszakos ember. Feljogosítva érzi magát arra, hogy bármit megtegyen, amit akar. Nagyon ért a befolyásoláshoz, megtévesztéshez. A gyilkosságokat azért tervelte ki, hogy szexuális kicsapongásai titokban maradjanak. Sem az erőszak áldozatai, a nők, sem azok közvetett tanúi, a fiúk nem maradhattak életben. Tímeát legalább ötször próbálták meg eltenni láb alól.

Az ügyet ismerő brüsszeli rendőrök elmondták: biztosak abban, hogy Ágnes vallomása igaz. Nem csoda, hogy Pándynak éveken át sikerült titokban tartania családtagjai eltűnését. A belgiumi életformában, különösen egy emigráns lelkész iránt, nemigen érdeklődnek sem a szomszédok, sem a hatóságok. Pándy mindig elintézte a formaságokat, a papírjai rendben voltak, az eltűnéseket hosszú éveken át nem jelentette senki. Ágnes vallomása nélkül nagyon nehezen lehetett volna bármit is kinyomozni. A vallomás azonban zárt logikai láncban, közvetett bizonyítékokkal alátámasztva, jogilag is igazolható.

A per két nagy kérdése dönti el, merre fordul az ügy. Ha Pándy megtörik, és legalább részben elismer valamit Ágnes vallomásából, akkor az ügy gyorsan lezárható lesz. Ám ez nem valószínű. Könnyen megtörténhet viszont az ellenkező fordulat: a lelkileg-szellemileg kimerült Ágnes, a bíróság előtt ismét találkozva apjával, visszavonja vallomásait. Ebben az esetben a vád egész építménye megroppan, és az esküdteknek közvetett, vitatott bizonyítékok alapján kell dönteniük Belgium egyik legérdekesebb bűnperében. De még Ágnes vallomásával együtt is nehéz dolguk lesz.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?