Megkezdődött a mekkai zarándoklat

A haddzs az iszlám öt pillérének egyike, minden moszlimnak életében egyszer el kell zarándokolnia a szent városba.

Kedden Szaúd-Arábia bejelentette, hogy a zarándoklat idejére megszigorítják a biztonsági intézkedéseket, több mint 400 ezer engedély nélkül érkezett zarándoknak tiltották meg, hogy belépjenek Mekkába. A biztonsági erők 100 ezer tagja vigyáz a rendre, hogy elkerüljék a két évvel korábban történtek megismétlődését, amikor egy tömegpánikban közel 2300 zarándok vesztette életét.

A kormány közölte: szigorú intézkedéseket hoztak, hogy biztosítsák a zarándokok nyugalmát, így pénzbírság és börtönbüntetés vár az előírások megsértőire.     

A nap és az este folyamán a hívők már az Arafat-síkságon gyülekeztek, hogy onnan menjenek fel a hegyre, a zarándoklat csúcspontjára. Előzőleg a hívők hétszer megkerülték a mekkai Kába követ.

A zarándokút több részre tagolódik. Az első napon a zarándokok szent állapotba (ihrám) kerülnek. A férfiak nem használhatnak illatosító szereket, nem vághatják le hajukat és körmüket, nem borotválkozhatnak. Varrás nélküli kétrészes, lepelszerű ruhát viselnek, amely a feltámadást jelképezi és az összes zarándok egyenlőségét Allah előtt. A nőknek bő ruhát kell hordaniuk, amelyből csak arcuk és kezeik látszanak ki.          

Ezt  követi a Kába szentély első körüljárása. A Kába fekete kockaépítmény a mekkai Nagy Mecset belső udvarának közepén, s a Fekete követ rejti. A Kábát hétszer kell az óramutató járásával ellentétesen körbejárni, először lendületesen, majd lassuló ütemben. A Fekete kő egy meteorit, amely az iszlám hit szerint a paradicsomból származik.          

Még ugyanezen a napon hétszer kell megjárni a két szent domb, a Szafa és Marva közötti utat. Ezután elmennek a szomszédos Minába. A zarándokok a Minában felállított sátrakban töltik az éjszakát, mielőtt elindulnának az Arafat-hegyhez, ahol bocsánatért könyörögnek Allahhoz.          

A harmadik napon kerül sor a Minába visszavezető úton "az ördög megkövezésének" ritusára, amely arra utal, hogy Ábrahám kővel dobálta meg és kényszerítette megfutamodásra  az ördögöt. Ezután a férfiak megborotválkoznak, vagy rövidre vágják hajukat, a nők egy tincset vágnak le a hajukból  - egy új, bűnöktől mentes életszakasz jelképeként.          

Megkezdődik a négynapos áldozati ünnep (íd al-adha), a legfontosabb iszlám ünnep. Arra a bibliai történetre emlékeztet, amely szerint Isten megparancsolja Ábrahámnak, hogy áldozza fel fiát. Az ünnep idején áldozati állatokat vágnak le, a húst a rászorulóknak adják. Ezt követően Mekkában ismét körbejárják a Kábát. Minában folytatódik "az ördög megkövezése", a haddzs utolsó napján pedig utoljára megkerülik a Kábát.

Idén iráni hívők ismét részt vesznek a zarándoklaton, miután a 2015-ös tömegszerencsétlenség után - amelynek 464 iráni áldozata volt - tavaly távol maradtak. A két ország között tovább nőtt a feszültség: Szaúd-Arábia és Irán néhány hónappal később azután szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat, hogy egy síita vallási méltóságot kivégeztek Szaúd-Arábiában, Teheránban pedig rátámadtak a szaúdi nagykövetségre.

Az idei haddzsra szintén diplomáciai feszültség közepette kerül sor: Szaúd-Arábia és szövetségesei júniusban szakították meg a kapcsolatokat Katarral, amelyet a terrorizmus támogatásával és az Iránhoz való közeledéssel vádolnak. A június 5-én elrendelt bojkott - így a tengeri és légi kikötők lezárása - miatt számos katari nem tud részt venni a zarándoklaton, bár Rijád engedélyezte, hogy a zarándoklat két hetére szárazföldi úton az országba lépjenek a katari hívők.

A nagy vallási eseményre akkor kerül sor, amikor az Iszlám Állam terrorszervezet fokozatosan kiszorítják iraki és szíriai erősségeiből, de továbbra is terrorcselekményeket hajt végre elsősorban a Közel-Keleten és Európában.