<p>Szomorú szenzáció Bosnyák Zsófia maradványainak vandál elégetése. Egy 31 éves zsolnai férfi április 1-jén a helyi cukrászdából elkért kulccsal bejutott a templomnak abba a részébe, ahol a múmiát is tartalmazó koporsó volt. A koporsót a templom elé húzta, gyúlékony anyaggal leöntötte, és nézte, ahogy ég. A tettest elfogták és pszichiátriai intézetbe szállították, a szakértők pedig jelenleg azt vizsgálják, mennyi maradt Bosnyák Zsófia mumifikálódott teteméből. De ki is volt az egykori sztrecsnói várúrnő, akinek a szlovák klérus boldoggá avatását kívánja kezdeményezni?</p>
Bosnyák Zsófiát, a sztrecsnói várúrnőt már életében szentnek tartották
Bosnyák Zsófia, a híres törökverő végvári vitéz, Bosnyák Tamás báró és Kenderes Mária lánya 1609. június 9-én született. Tizenhét éves korában férjhez adták Fülek és Szendrő kapitányához, Serényi Mihályhoz, de a házasság mindössze néhány hónapig tartott, mert a férj 1626 márciusában meghalt.
Kolera-járvány, török támadások Zsófia visszatért a szüleihez Nagysurányba. Édesanyja még abban az évben meghalt, rá egy évre 22 éves bátyját is elvesztette. Az apja Füleken harcolt a török ellen, így a gazdálkodás gondja rá hárult, és a környéken úgy vált ismertté, mint a betegek és szegények nagylelkű segítője. Huszonegy éves korában Pázmány Péter közvetítésével férjhez ment az ugyancsak özvegy Wesselényi Ferenchez. Sztrecsno várában éltek, két fiuk született, Ádám (*1630) és László (*1633). 1634-ben Bosnyák Tamás a kolera-járvány áldozata lett, és apósa után Wesselényi vette át a füleki vár kapitányi tisztjét. Fülek stratégiai fontossága miatt állandó célpontja volt a török támadásoknak, ezért Wesselényi ritkán járt haza időközben Vágtapolcára költözött családjához. Zsófiára maradt az uradalom irányítása és a gyermekek nevelése. Itt is példásan gondoskodott a szegényekről, férjével a faluban szegényházat alapított, amely kórház gyanánt is szolgált. A környék népe nagyon tisztelte és szerette jószívűségéért, már életében szentnek tartották.
50 év múlva találtákmeg a mumifikálódott testet A legenda szerint férje megcsalta a Murányi Vénuszként ismert Széchy Máriával, és Zsófia sokat bánkódott emiatt. Még többet jótékonykodott, mint azelőtt, és éjjelente a vár melletti kápolnába járt imádkozni, ahol látomása volt: megjelent előtte a Szűz Mária, és arra intette, bízzon és imádkozzon. A hideg kápolnában átvirrasztott éjszakák kikezdték az egészségét, 35 éves korában meghalt. A sztrecsnói vár kápolnájában temették el. Ugyanabban az évben halt meg két évvel idősebb bátyja, Bosnyák István nyitrai püspök.
Csaknem fél évszázaddal később Sztrecsnó vára gazdát cserélt, és az új tulajdonos eltávolíttatta a kriptából a Wesselényiek hamvait. Ekkor fedezték fel az egykori várúrnő épségben maradt, mumifikálódott holttestét, amelyet később a vágtapolcai templomban helyeztek el. Bosnyák Zsófia végső nyughelye búcsújáróhely lett, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tömegesen érkeztek üvegfedelű koporsójához a környékbeliek.
Végvári vitézek Wesselényi Ferenc 1644. augusztus 7-én házasságot kötött Széchy Máriával. Karrierje magasan ívelt felfelé, 1646-ban az uralkodó grófi rangra emelte, és 1655-ben ő lett az ország nádora. 1667-ben halt meg, nem érte meg az általa vezetett Habsburg-ellenes összeesküvés véres megtorlását. Széchy Máriát Bécsbe internálták, minden vagyonát elkobozták és Sztrecsnó várát császári parancsra felrobbantották. Zsófia fiai végvári vitézek lettek, Ádám füleki, László szendrői kapitány. Ádám mindössze 22 éves volt, amikor meghalt, László, aki a vágtapolcai uradalmat örökölte, 42 éves korában lengyelországi birtokaira költözött, élete végéig ott élt. Mindketten gyermektelenül haltak meg. (Vitál Anna)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.