Az észak-koreai hadsereg a negyedik legnagyobb a világon

Észak- és Dél-Korea hivatalosan továbbra is háborúban áll egymással, hiszen az 1950-53-as koreai konfliktus nem békeszerződéssel, csak fegyverszünettel zárult. A két fél közötti feszültség napjainkban sem hagyott sokkal alább, ami a világ néhány nagy hadseregére is hatással van.

Az International Institute for Strategic Studies (IISS) nevű brit kutatóintézet friss tanulmányában 1,2 millióra becsüli az észak-koreai hadsereg létszámát, amely ezzel Kína, India és az Egyesült Államok hadereje után a negyedik legnagyobb a világon. Még meghökkentőbb a mozgósítható tartalékosok 7,6 milliós száma. Ennek alapján szükség esetén az ország minden negyedik lakosa behívható.

A phenjani rezsim szócsövének számító Rodong Szinmun című lap ezen kívül arról számolt be, hogy az újabb ENSZ-szankciók és az észak-koreai nukleáris, illetve rakétaprogram körüli feszültség fokozódása óta 3,5 millióan kérelmezték felvételüket az észak-koreai hadseregbe.

Az IISS tanulmánya szerint a tömeghadseregnek 3500 könnyűpáncélosa és 550 harci repülőgépe van. A tengeren 410 észak-koreai hadihajó és 70 tengeralattjáró vethető be.

Ezzel szemben a Dél-Korát védelmező haderő mindössze 630 ezer főt számlál, és ez már tartalmazza az országban állomásozó 30 ezer amerikai katonát is. Közülük mintegy 20 ezer fegyverest a szöuli Jongszan laktanyában állomásoztatnak, amely mindössze 40 kilométerre található az észak-koreai határtól. Ezek az amerikai erők szorosan összefonódtak a dél-koreai hadsereggel, és rendszeresek tartanak közös hadgyakorlatokat.

Bár a számok beszédesnek tűnnek, az északi csapatok fölénye jelentősen csökken, ha a felszereltséget nézzük. Az amerikai védelmi minisztérium 2015-ös jelentése szerint az északi légierő nagy része az orosz MiG-széria ötvenes-hatvanas évekbeli modelljeiből és a második világháborúból hátramaradt egymotoros, kétfedelű Antonov An-2-esekből áll.

Phenjan becslések szerint egy interkontinentális rakétával és 20 atomtöltettel rendelkezik. Az Egyesült Államok ezzel szemben 450 interkontinentális rakétát és 6800 atomtöltetet sorakoztathat fel, míg Dél-Korea nem rendelkezik ilyen robbanófejekkel - írta az IISS.

Az Egyesült Államok ezen felül mintegy 50 ezer katonát állomásoztat Japánban, hatezret pedig csendes-óceáni külbirtoka, Guam területén.

Az IISS úgy véli, hiba lenne alábecsülni Észak-Korea ütőerejét, mert létszámbeli fölénye egy összecsapás esetén gyors területszerzésekre váltható be.

Korea - Egy megosztott ország jelene és jövője című könyvében Martin Guan Djien Chan politológus és Korea-szakértő azt írta, hogy az északi hadsereget meglepetésszerű támadásra találták ki. A csapatok nagy része a front közelében állomásozik, és elegendő lőszerrel, illetve élelemmel rendelkezik egy ilyen csapáshoz. Az északiaknak attól sem kell tartaniuk, hogy az ellenséges kémműholdak felfedezik mozgásukat, mert az egész határ menti régió tele van alagutakkal, amelyeken teljes felszereléssel átmasírozhatnak anélkül, hogy ellenségeik tudnák, merre járnak.

Mindezek ellenére szakértők nem tartják valószínűnek a nyílt katonai összeütközést.

"Nem hiszem, hogy sor kerülne támadásra, Donald Trump amerikai elnök sem keresi az összeütközés lehetőségét" - mondta a Spiegel című német folyóiratnak Victor Cha, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács ázsiai térségért felelős egykori igazgatója. Trump "stratégiája jelenleg abból áll, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Kínára annak érdekében, hogy az nyomás alá helyezze Észak-Koreát."

Peking a phenjani rezsim egyetlen nemzetközi szövetségese, és Észak-Korea gazdasága jelentősen függ Kínától.

A kínai hadsereg a maga 2,2 millió katonájával a legnagyobb a világon. Peking egymillió önkéntes fegyveressel támogatta szomszédját a koreai háborúban, de azóta eltávolodott tőle, és békítő szerepet játszik a konfliktusban, illetve a Koreai-félsziget atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáért küzd.