Az al-Kaida „alvó” harcosai Boszniában várják ki a bevetés idejét

Az al-Kaida harcosokat toboroz Boszniában – állítja egy szerb országos napilap egy, a nemzetközi békefenntartókhoz közeli forrásra hivatkozva. Egy másik sajtóorgánum részletesen beszámol az utóbbi hetek megszaporodott SFOR-akcióiról, az arab származású bosnyák állampolgároknál tartott házkutatásokról, falulezárásról, letartóztatásról.

Nem ez az első nagyobb arányú felderítőakció itt. Az Amerika elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadás után fokozottan előtérbe kerültek azok az országok, amelyek esetleg együttműködhettek Oszama bin Laden szervezetével. Különösen fontosnak tartották azoknak az országoknak a vizsgálatát, ahol a közelmúltban háború volt, és a muzulmánok fegyverek birtokában vannak vagy lehetnek. Ezek közé tartozik Bosznia-Hercegovina is, ahová 1992 és 1995 között, a balkáni háború idején százával érkeztek muzulmán önkéntesek – mudzsahedek – a többi között Algériából, Szaúd-Arábiából, Jemenből, Afganisztánból, Szíriából, Iránból, de Franciaországból is.

A daytoni békeegyezmény 30 napos határidőt szabott a külföldi önkénteseknek, hogy elhagyják Boszniát, amit a legtöbben meg is tettek, de néhány százan az országban maradtak, mivel időközben megszerezték a bosnyák állampolgárságot. A háborús állampolgársági törvény alapján ez nem volt különösebben nehéz; sokan pedig megnősültek, így feleségük révén kapták meg az állampolgárságot.

Zárt közösségekben, maguk között élnek, saját községi bírójuk van, aki kizárólag az iszlám törvényei szerint irányítja az ott lakók életét. Eredeti hovatartozásuk alapján különféle csoportokba tömörülnek, van például jemeni–szaúdi csoport, de létezik rubeau-i csoport is, utóbbinak a boszniai háború Franciaországból jött önkéntesei, tagjai: muzulmán hitre áttért fiatalok, algériai bevándorlók gyermekei.

A világot behálózó terroristaszervezetek élénk toborzó tevékenységet fejtenek ki Nyugat-Európa több országában. Nem meglepő, hogy nem hagyják ki a súlyos gazdasági gondokkal, nagyarányú munkanélküliséggel küszködő Boszniát, ahol milliós muzulmán közösség él.

A napokban letartóztatott Mohamed Zitouni egyiptomi-bosnyák állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy ő a főember, aki a boszniai fiatalok között iraki, afganisztáni és csecsenföldi bevetésre toboroz. A vállalkozó fiatalok önként mennek a háborús színterekre, ahol néhány napig, de legfeljebb két hétig külföldi radikális iszlám csoportokban harcolnak. Ezért a bevetésért 20 ezer eurót (nyolcszázezer koronát) kapnak. A kiutaztatást szervezők rövid kiképzést tartanak nekik a gerilla háborúról, miután pedig – feltéve, hogy életben maradtak – viszszatérnek, talonban tartják, a szakzsargon kifejezésével: „altatják” őket, mert akiket egyszer már kiküldtek, és beváltak, később újra bevethetik. Az egyik legutóbbi SFOR-razziát Maglaj környékén éppen egy olyan bejelentés után rendelték el, amely szerint a környékről egyre több fiatal tűnik el nyomtalanul.

A belső toborzás mellett a különböző titkosszolgálatoknak arról is van információjuk, hogy más országokból is érkeznek önkéntesek Boszniába, hogy itt várják ki az iraki, afgán vagy csecsenföldi bevetés idejét. Itt-tartózkodásuk alatt a mudzsahedek gondoskodnak róluk. Ezért szinte sokkolta a szarajevói amerikai nagykövetséget, amikor a helyi hatóságok Alija Izetbegovics volt államelnök halálakor a temetésre való beutazás megkönnyítésére három napra felfüggesztették a vízumkényszert egy sor arab országgal szemben. A temetésen való részvétel szándékának ürügyén biztonsági szolgálatok jelzése szerint legalább két terroristagyanús csoport utazott be, és az egyik Zenica, a másik állítólag Tuzla környékén telepedett le, ahol az amerikai SFOR-katonák legnagyobb bázisa is van.

Az egyik boszniai politikai hetilap értesülése szerint az amerikai biztonsági szolgálat rögtön Izetbegovics temetése után megemelte a biztonsági készültségi fokozatot a boszniai amerikai diplomáciai képviseleteken és katonai bázisokon.

Ugyanez a hetilap úgy tudja, hogy a már említett egyiptomi-bosnyák állampolgárságú Mohamed Zitouni a Törökországból érkező pénzek egyik elosztója. A pénzt futárok: bosnyák fiatalok hozzák be, fejenként ötezer eurós (kétszázezer koronás) részletekben. A török határon ugyanis legálisan ennyi vihető át. A török hatóságok értesítették az amerikaiakat, azok pedig a bosnyákokat, hogy az utóbbi öt hónapban hatalmas pénzmozgást észleltek a török határon, de mindig az ötezer eurós fejenkénti limiten belül. Nyilvánvaló, hogy a világ terrorszervezeteinek hálózata, miután bankszámláikat, humanitárius vagy annak álcázott szervezeteik pénzügyi eszközeit zárolták, arra kényszerül, hogy a kiképzéshez, toborzáshoz, fegyverbeszerzéshez és tervezéshez szükséges pénzt futárok segítségével biztosítsa.

A szegény sorsú fiatalok gyakran csatlakoznak a falusi vallási közösségekhez, rendszeresen járnak olyan internetklubokba, melyeket külföldi iszlám misszionáriusok, humanitárius szervezetek működtetnek. Már nagyon sok ilyen szervezetet betiltottak, vagyonukat zárolták, vezetőiket börtönbüntetésre ítélték, sőt akadt köztük olyan is, akit a szarajevói központi börtönből egyenesen a guantánamói amerikai katonai bázisra szállítottak.

A boszniai hivatalosoknak nincsenek információik arról, hányan utaztak ki, és utaztak-e egyáltalán fiatalok Irakba, Afganisztánba vagy a Csecsenföldre, azt azonban nem cáfolják, hogy vizsgálódnak olyan csoportoknál, amelyek kapcsolatba hozhatók terroristákkal. A nemzetközi békefenntartók közben folytatják felderítő akcióikat.

Szarajevó, 2004. január