A síron túli titkok kiállítása

Több, Pozsonyban is bemutatott tárlat – például a Titanic, a Body – sikeres megrendezése után a JVS Group most A világ múmiái című nagyszabású kiállítást hozta el Európába. A tárlatot elismert tudósok, régészek, orvosok és antropológusok állították össze, s eddig 1,6 millióan látták. Az ember időgépben érezheti magát: betekinthet az ókori Egyiptom világába, az inkák középkori civilizációjába, a dél-amerikai törzsek vagy a középkori Németország életébe. A testek egy részét szakrális célokkal, szigorúan titkos rituálék keretében mumifikálták, míg mások a kripták vagy lápok mélyén természetes módon konzerválódtak. 

Az ősök tisztelete

Nemcsak természetes, az emberi beavatkozás nélkül keletkezett, hanem mesterséges múmiákat is láthat az érdeklődő. Amint arról dr. Szikossy Ildikó antropológus tájékoztatott, a közönség megismerheti azokat a környezeti tényezőket, amelyeknek hatására a holttest nem lebomlik, hanem mumifikálódik. Választ kaphat olyan kérdésekre, hogy egyes népek a történelem során milyen szándékból és hogyan mumifikálták a halottaikat, miért olyan gyakori, hogy a lápokból előkerült múmiákat kötéllel a nyakukon találták meg? 

„Megtudhatjuk a kiállítás alapján azt is, hogy sokunknak van otthon múmiája, ha a falon nagymamától származó festmény lóg, mert azon bizony múmia is van, még ha csak egy-két morzsa is – mondta a szakember, s hozzátette: – A 18. században ugyanis barna festéket a múmia ledarálásával készítettek, ezért hívják múmia barnának. Arra a kérdésre is választ kapunk a kiállításon, hogy a 18. század során miért vágták ki egyes emberek szívét a halál után. Az egyiptomiak például azt hitték, hogy csak akkor talál vissza a lélek a testbe, ha azt épségben megőrzik. Amerikában pedig az ősök tisztelete volt az, ami arra ösztönözte az embereket, hogy megőrizzék a testet.” 

A váci leletek 

Csak a budapesti kiállításon láthatók a 300 éves váci leletek egy része, amelyet a Fehérek templomának 1994-es felújítása során találták meg. A 265, természetes úton mumifikálódott emberi test koporsóban, további 40 személy maradványa másodlagos helyen, ún. osszáriumban feküdt. Az egész világon ritkaságszámba megy, hogy ennyi természetesen mumifikálódott holttest maradjon fönn. A legtöbb koporsón feltüntették a nevet vagy a monogramot, a halál dátumát és némelyiken más információkat is. Sok mindent elárulnak arról a korról, amelyben éltek. Segítségükkel kinyomozható, hogyan öltözködtek, mit ettek, milyen betegségek sújtották őket. Mivel természetes múmiákról van szó, vagyis belső szerveik többsége is megmaradt, több betegség okának kutatásában is felbecsülhetetlen jelentőségűek. 

„Kiderült, hogy közülük nagyon sokan találkoztak életükben a tbc kórokozójával. 66–70 százalékuk testében jelen is vannak a kórokozók, de nem kell félni, mert már régen elpusztultak, csak a maradványaik lelhetők fel” – mondta dr. Pap Ildikó antropológus. 

Bár ugyanarról a kiállításról van szó, a budapesti más tekintetben is eltér a prágaitól: 

„Annyit mondhatok, hogy van interaktív része is. Egy nagy laboratóriumot alakítottunk ki egy nagy megvilágított asztallal, amelyen csontok vannak, s alatta látható egy teljes csontváz is. Különböző vizsgálati lapokat helyeztünk el, a látogató megnyom egy gombot, s úgy érzi, ő végzi a különféle vizsgálatokat, például a CT-vizsgálatot. Közben monitoron nézheti, hogyan meg végbe ez a vizsgálat, egy orvos pedig elmagyarázza, hogy mit lát – mondja a szakember, majd megjegyzi: – Talán ez az, ami más, mint Prágában volt. Egy igazi CSI (Crime Scene Investigation) részese lehet a látogató. Ezenkívül lesznek előadások, filmvetítések és éjszakai programok. Egy antropológus pedig mindig kéznél lesz, hogy válaszoljon az esetleges látogatói kérdésekre.” 

Kovács Ilona