Lesz jövőre olimpia?

Amíg a járványhelyzet fokozott bizonytalanságban tartja a világot, a legnagyobb sportesemény sorsa is kérdéses. A kezdés és a zárás tervezett időpontja, július 24-e és augusztus 9-e úgy múlt el felettünk, mint bármelyik nyári nap, és hogy egy év halasztással ugyanekkor mire számíthatunk az olimpia kapcsán, valószínűleg csak a jövő tavasszal derül ki. Ahogy arról már a Vasárnapnak is beszámoltunk: olimpia a történelem során háromszor maradt el, valamennyiszer a háború miatt, halasztás még nem volt – 2020-ig. Emlékezzünk vissza: márciusban az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott adatok alapján úgy döntöttek a szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hogy egy évvel eltolják a rendezvényt. A helyszínről és a NOB-berkekből érkező hírek szerint, amit a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság vezetői is megerősítettek, a 14 milliós japán főváros felkészült rá, hogy jövőre megrendezze a világ legrangosabb sportvetélkedőjét. Mind a 42 létesítmény rendelkezésre áll, így a 33 eredetileg tervezett sportág összes 339 versenyszámában kioszthatják az éremkollekciókat. De hogy végül mi lesz...

Semmi sem biztos

Tokió legnagyobb ellenfele, a koronavírus még mindig nem tűnt el, fedezékbe vonulva lehetőségre vár, hogy minden törekvést dugába döntsön. „Ha folytatódik a jelenlegi helyzet, nem lehet megtartani az olimpiai játékokat” – jelentette ki sajtóértekezleten Mori Josiró, a szervezőbizottság elnöke, aki szerint továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés. Ennek ellenére Japán korábbi miniszterelnöke nem hiszi, hogy a jelenlegi állapotok még egy évig eltartanak.

Az olimpia házigazdájánál nem épp rózsás a helyzet, Japán ugyan igyekszik mindent megtenni a biztonság érdekében, de miután május 25-én feloldották a szigorú megszorító intézkedéseket, sokat romlott a helyzet. Ezért jelenleg nem engedik beutazni 129 ország polgárait, köztük a Szlovákiából érkezőket sem. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke úgy látja, hogy a halasztásnál egyszerűbb megoldás lett volna törölni a játékokat, de nem erre szerződtek. „A vis maiorra hivatkozva megkaptuk volna a biztosítási összeget. De mi azért vagyunk a NOB-ban, hogy megszervezzük az ötkarikás játékokat, és nem azért, hogy töröljük” – nyilatkozta a német sportvezető a L'Équipe francia lapnak. A törlés egyébként katasztrófa lenne Japán számára, sőt már a halasztás is óriási anyagi megterhelést jelent. A csúszás következtében keletkezett költségeket 2–6 milliárd dollárra becsülik, a belépőjegyekből származó bevételtől eltekintve. Eddig a 8 millió jegyből 4,5 milliót adtak el, Japánban óriási volt az érdeklődés, a szerencsések sorsolással tudtak hozzájutni, de hogy a jegyek tulajdonosai ki is használhatják-e őket, az csak a jövő tavasszal dől el. Bizonytalan továbbá a helyi szponzoroktól várt támogatás is: a szervezők eredetileg 3 milliárd dollárral számoltak, viszont a támogatók zöme jelenleg még nem mondta ki a végső szót, vajon a járvány okozta helyzet következtében jövőre lesz-e elég pénze, hogy fizetni tudja az eredetileg beígért összeget. A NOB állandó partnereitől eltérően ugyanis ezek a szerződések csak egy évre szóltak, kérdés, hogy melyiket lehet meghosszabbítani, esetleg külön szerződést kell-e aláírni.

Polgári pálfordulás

A nem sokkal az eredeti időpont előtt végzett véleménykutatás meglepő eredménnyel zárult: a japánok háromnegyede, pontosabban 77 százaléka ellenzi a XXXII. Játékok megrendezését, fele pedig a törlésére voksol. Ez óriási fordulat, hiszen amikor 2013. szeptember 7-én a NOB Tokiónak ítélte a rendezési jogot, egekbe csapott a lelkesedés. A pálforduláson viszont nem lehet csodálkozni, a japánok tudatában vannak, hogy a jövő évi rendezvény költségeinek zömét az államkasszából kell fedezni. A játékok költsége az eredeti időpontban 12,6 milliárd amerikai dollárra rúgott (2013-ban még 7,3 milliárd USD szerepelt a hivatalos adatokban!), a tavaly decemberben végzett számvitel adatai viszont már 28 milliárdot mutattak. A sportlétesítmények és az infrastruktúra kiépítésére 7 milliárdot költött Tokió, ennek 85 százalékát közpénzekből fedezték, a magánszektor „mindössze” 5,6 milliárddal járult hozzá. A legtöbb pénzbe a Kuma Kengo által tervezett új Nemzeti Olimpiai Stadion került: 1,43 milliárdba.

A pandémia az olimpia helyszínén a modernkori történelem legbonyolultabb logisztikai műveletét követelte. A szállodáknak már a koronavírus miatti megszorítások hatalmas károkat okoztak, a játékok miatti kiesés pedig katasztrofális. A szervezőknek rengeteg bonyodalmat okozott például a mesterséges félszigetre épített olimpiai falu, amely eredetileg szeptembertől már eladásra vagy bérbe kínálta volna a benne lévő lakásokat. Egy másik gond a Tokió keleti részében található Tokyo Big Sight kongresszusi központban lévő fő sajtóközpont: ennek bérbe vételét előre kellett lekötni, és nem volt egyszerű, hogy egy év múlva, az új időpontban is rendelkezésre álljon, hiszen akkorra már új akciókat terveztek benne.

Ha lesz vakcina, lesz olimpia is

„Tokióba csak abban az esetben utazik el a szlovák olimpiai csapat, ha biztosítani tudjuk, hogy a versenyzők egészségesen térhetnek haza. Ellenkező esetben megtesszük a szükséges intézkedéseket” – jelentette ki az eredeti megnyitó idejében tartott sajtóértekezleten Anton Siekel, a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság (SOŠV) elnöke. Eddig a szlovákiai versenyzők 18 kvótát szereztek – 7 a sportlövészeké, 5 a kajak-kenusoké, 3 a víziszlalomosoké, 2 a kerékpározóké, 1 pedig tornászé. Névre szóló helyjegyet csak ketten, Jakub Grigar (víziszlalom) és Barbora Mokošová (torna) szereztek. Roman Buček, az SOŠV sportigazgatója, a tokiói küldöttség vezetője 45–50 fős csapatot remél.

Bár egyes országok, így Szlovákia és Magyarország is visszavonták a legszigorúbb korlátozásokat, lazítottak az intézkedéseken, félő, hogy az egész világra kiterjedő pandémia még nem mondta ki az utolsó szót. Reális a veszély, hogy a vírus újra és újra felbukkanó hullámai miatt a jövő nyáron sem lesznek játékok, sőt a 2022 februárjára tervezett pekingi téli olimpia sorsa is kétséges.

Tokió pandémiaellenes intézkedéseinek sorában a legnagyobb reményt az jelentheti, hogy hamarosan sikerül piacra dobni a vírus elleni védőoltást. Több országban is lázasan folyt és folyik a kutatás. Felmerült persze az a megoldás is, hogy a tokiói lelátók esetleg maradjanak üresen, ezt viszont a NOB elnöke, Thomas Bach kategorikusan elvetette. Szóba jöhet esetleg az, hogy korlátozzák az egyes csapattagok mozgásterét az olimpiai falun kívül, ez azonban nem kis problémát jelent a 15 400 sportoló és paralimpikon, az őket kísérő személyzet, a nagy számú újságíró és tévés, valamint a 80 ezer önkéntes esetében. Hogy mi lesz és hogy lesz, valószínűleg március előtt nem derül ki – legkorábban akkor érhet véget az olimpiátlanságunk érzése.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 34. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: