<p><strong>Sánta Szilárd recenziója Ardamica Zorán könyvéről.</strong></p>
Nyelvében él
Ardamica Zorán legfrissebb prózakötetének, az Örökországi és más történeteknek kétségkívül az abszurd az egyik kötőanyaga, melynek egy sajátos kelet-európai kevercsét kapja az olvasó. A műfaji önmeghatározás – abszurdiádák – is erre utal: abszurd epizódok tablója. A kötet írásai arról tanúskodnak, hogy a többszörösen kisebbségi, peremvidéki, kiszolgáltatott létforma permanens bizonytalansága fanyar humorral, szarkazmussal és iróniával sem elviselhetőbb.
Meglepő módon a kötet első részében található, rövid szövegek olvasása után maradt bennünk némi hiányérzet; egy-egy poénra, reflexióra építő szövegnél vagy az új tapasztalat közvetítése, vagy a nyelvi megformáltság ereje emelhette volna az írásokat a publicisztikai stílus fölé. Noha ezek között is találunk megragadó, szuggesztív megoldásokat, mégis úgy érezzük, hogy a hosszabb szövegekben tud igazán kibontakozni a szerző mesélőkedve és ereje, jóllehet, ezt a jóízű mesélést olykor megakasztják az utalások az értelmiségi lét fonákságaira. Hiszen egy olyan abszurd ország térségének fölgyülemlett tapasztalata szorongatja a szerzőt, amely nem enged örülni, és folyamatosan emlékeztet: „Pedig jobb lett volna tán óvatoskodni kissé, mert azért mindig gyanús, ha túl jól mennek itten a dolgok.”
A legizgalmasabb szöveghelyeket és a legerősebb képeket ott találtuk, ahol az abszurd helyzetek szociografikus éleslátással és a részletek érzékletes kimunkálásával párosulnak (pl. A civil, Tor). Végig bizonytalanok voltunk, vajon a mondatok végére odakent, helyenként olcsó poénok mögött tudatos írói döntés munkál-e; elképzelhető, hogy igen, mivel a miliő, a teremtett fiktív világ ontja magából ezeket.
Ardamica írásainak egyik tétje a nyelvi kísérletezés, egy olyan gazdag nyelvi tér megalkotása, ahol a területi nyelvváltozatok mellett a nyelv társadalmi rétegzettsége is megjelenik. Több szöveg is olyan ízes, változatos nyelven szólal meg, hogy az olvasó elégedetten csettint.
Ardamica Zorán: Örökországi és más történetek. Media Nova M, 2014. 200 oldal.
Értékelés: 7/10
Sánta Szilárd
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.