Nemes Jeles László: megrázó érzés a semmiből a filmes világ közepébe kerülni

"Nagyon komoly dolog, hogy a zsűrinek is ennyire tetszett a film azok után, hogy a fesztiválon sokat volt róla szó, és hogy el tudtuk adni mindenhol a világban. Ráadásul a Sonynak (az amerikai forgalmazónak) nagyon nagy tervei vannak vele" - hangsúlyozta a rendező.    Elmondta, hogy filmje készítésekor egyáltalán nem díjakban gondolkodott, elsősorban az érdekelte, hogy az alkotás mennyire tud a kortársaihoz szólni. A cannes-i szereplés pedig érzése szerint azt bizonyítja, hogy a Saul fia képes rá.      A világ legrangosabb filmes seregszemléjének hivatalos versenyprogramjába meghívott magyar film legutóbb harminc évvel ezelőtt kapott díjat a nemzetközi zsűritől: Szabó István a Redl ezredesért a zsűri díját vehette át 1985-ben.    A Franciaországban felnőtt, és filmes iskolát nem végzett rendező a filmes világban "outsidernek" tartja magát. Meghatározó számára, hogy sokat élt külföldön, de ugyanakkor - mint emlékeztetett rá - mindenhol fontosnak tartja megemlíteni, hogy teljesen magyar filmet készített, jóllehet az alkotásban nyolc nyelven beszélnek és hét ország színészei játszanak. Azt is kiemelte, hogy továbbra is Magyarországon szeretne dolgozni.     A Soá című kilenc és félórás francia dokumentumfilm rendezője, Claude Lanzmann - aki a fesztiválon megnézte a magyar versenyfilmet - telefonon gratulált Nemes Jeles Lászlónak a Nagydíjhoz.     "Mi egy családhoz tartozunk. Nem lehet az európai zsidóság megsemmisítését, ezt a tragikus eseménysorozatot bárhogy ábrázolni. Ez egy bizonyos hozzáállást igényel. Lanzmann és én hasonló dolgokat tartunk problematikusnak" - mondta a 90 éves rendezővel való találkozásáról Nemes Jeles László.     A díjátadót követő sajtótájékoztatón a rendező elmondta: nagyon örül, hogy a filmet az egész világon forgalmazni fogják és a lehető legtöbb emberhez eljuthat, ebben a cannes-i díj nagyon nagy segítséget nyújthat.     "Európát a mai napig kísérti a holokauszt emléke a zsidó lakosság elpusztítsa miatt. Ez az érzés minden nap velünk van, Magyarországra pedig ez különösen igaz. Onnan deportálták a legtöbb embert: nyolc hét alatt csaknem félmillió embert, ebből pedig mintegy százezer gyermeket, többségüket egyenesen a gázkamrákba. Ez pedig a mai napig nincs feldolgozva" - mondta a rendező.     A film új nézőpontját illetően megjegyezte, hogy a fiatal generációknak akart érthetően beszélni a holokausztról, mert nekik már nincs lehetőségük a túlélőktől megtudni az igazságot. "Ez a film nem a túlélésről szól" - tette hozzá.