Mit olvas Vrabec Mária, a Vasárnap riportere?

A főhősnő, Peri Isztambulban nő fel egy istentagadó apa és egy fanatikusan vallásos anya közt őrlődve. Folyamatosan azt a békés és igazságos Istent keresi, akiben hinni szeretne, és akiről nem akarja elhinni, hogy kirekesztő, gyűlölködő, bosszúálló is lehet. Apja kívánságára és saját tudásvágyától vezérelve Oxfordba megy tanulni, ahol megismerkedik az iráni származású, világlátott ateista Shirinnel és a buzgó muszlim, ám hitét nem mások ellenében, csak önmagáért élő Monával. Tanáruk, a lázadó szellemű és provokatív Azur Istenről beszél hallgatóságának, lázít, provokál, megbotránkoztat és botrányba kever. Miatta távozik Peri Oxfordból, és éli a mai Isztambulban a gazdag, felső középosztálybeli nők unalmas, képmutató életét – mintha Oxford soha nem is lett volna.

Azok közül, akikkel a fényűző fogadásokon találkozik, és akik az egyre inkább a diktatúra felé haladó Törökországot úgy bírálják, hogy igazán nem is vágynak választási lehetőségre, senki sem érti, hogy más szemszögből, más értékrendszer szerint is lehet nézni a muszlim világot. Peri már tudja ezt, ezért az a sorsa, hogy két világ között vívódjon örök kétkedőként. A szerző nem ítélkezik, csak kérdéseket tesz fel, és gondolkodásra késztet arról, hogy a muszlim önmeghatározás azok számára is gondot jelenthet, akik beleszülettek ebbe a kultúrába. Lebilincselő, nyugtalanító olvasmány egy olyan korban, amikor az európai keresztény lakosság is a saját identitását keresi. Válasz nincs, hacsak nem az, hogy amíg saját magunkkal nem vagyunk tisztában, addig másokat sem lehetünk képesek elfogadni.