Kiosztották a Pegazus Alkotópályázat díjait

Kollai István, az intézet igazgatója örömét fejezte ki, hogy részesei lehetnek a rendezvénynek, majd Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke szólt a fiatalokhoz, kiemelve a megváltozott pályázati kiírás lényegét. Magyar nyelvű alkotásokkal, korhatár nélkül pályázhattak olyan szerzők, akiknek még nem jelent meg önálló kötetük. A pályázatra azok a pályaművek kerültek, amelyeket a mentorok valamelyike (Hizsnyai Zoltán, Juhász Katalin, Z. Németh István, Csapody Kinga és Ardamica Zorán) ajánlott a zsűri tagjainak figyelmébe. A huszonhárom pályázó által beküldött, jeligével ellátott kézirathalmazt háromtagú zsűri, Vida Gergely, Barak László és Görözdi Judit bírálta el, s úgy találták, hogy a versanyag önértékénél fogva gyengébbnek bizonyult. Ennek ellenére a bíráló bizottság talált olyan pályamunkát, amelynek szerzője – Vida Gergely zsűrielnök szerint – „...teljesen eltérően a mezőny többi tagjától, nem szavakban vagy szavak ütköztetésében, hanem mondatokban gondolkodik. Pontosan tudja, mikor kell vesszőt, mikor kell mondatvégi pontot kitenni, hol kell megváltoztatni a gondolat ívét, hol kell megvágni”. Az első díjat a rimaszombati Gužák Klaudia kapta, a harmadik helyezést pedig megosztva a gútai Puzsér Zsuzsának és a párkányi Hajtman Kornélnak ítélték oda, akik jól kiegészítik egymást, ugyanis az egyik ügyesebb a kompozícióban, a másiknak pedig eredetiebbek a képei.

A próza idén erősebb volt, mint a vers, s ez a világosabb alkotói elképzelésekben és magabiztosabb nyelvkezelésben mutatkozott meg. Míg a vers kategóriában nem osztottak második díjat, a prózában igen, ezenkívül két pályázót – Takács Zsuzsit és Koncz Csillát – kiemelt dicséretben részesítettek, jelezve, hogy csak nagyon kicsivel maradtak le a dobogóról, s hogy műveik figyelmet érdemelnek. Harmadik helyezettként Gužák Klaudia vitte el a díjat, aki mindkét kategóriában pályázott, második pedig a régi fausti, az ördöggel való paktum megkötésének toposzát újra megíró, dióspatonyi Nagy Krisztián lett. Az aranyérmet a tavaly is díjazott, losonci születésű Nagy Csilla kapta, akinek pályamunkáira a vagány, könnyed elbeszélésmód, a nyitottság jellemző. Mint minden évben, most is odaítéltek egy-egy védnöki különdíjat. Tőzsér Árpád a vers kategóriában két olyan pályamunkát értékelt, amelyben a legtöbb poétikai erőt, költői tudatosságot, olvasottságot, erudíciót, következésképpen a formának tartalomként való működését látta. A tavaly dicséretben részesült, Lég-Szászon élő Vörös Gergely ebben az évben a minden kategóriában taroló Gužák Klaudiával megosztva vehette át az elismerést.

Duba Gyula, a próza kategória védnöke elmondta: „Kéttucatnyi prózaszöveget olvastam, egy oldal volt a legrövidebb, a leghosszabb majd százoldalas, kisregény terjedelmű…” Az utóbbit, amelynek műfaja napló, szerzője pedig a pozsonyi Fiala Ilona, jó szívvel ajánlotta különdíjra. Mint mondta, bár nem hibátlan mű, jól megírt szövegnek tartja. Friss és tartalmas, kiadásra is alkalmas munkának.

Nagy Erika