Holnaptól ismét közelebb a Szalon

Fejezetek a tartalomból:
* „Piros rózsa, fehér rózsa a réten…” a dal forrása nem a mámor, hanem a lelkes lendület, mely az Ipolynyék és Cselfalva közti kis terület cserkész megszállóira volt jellemző tíz napon át. Hogy mért s milyen alkalomból, arról Kovács Barnabás képriportja tudósít.

* Van egy huszonéves fiatalember, aki éjjelente kezébe veszi a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának könyveit, mégsem lapoz bele egyikbe sem. Miért, mit keres ott; egyáltalán: ki ő, és mit mondott neki Spiró György? A részletekre Szél János beszélgetése világít rá.

* Ismét zene a Szalonban, Csehy Zoltán szólista előadásában (Aulis Sallinen: A király Franciaországba megy, 2 CD) egyebek közt arról, hogy „négy potenciális feleség kíséri az uralkodót: két Carolina (a Vidám és a Kancasörényű) és két Anna (az egyik lop, a másik folyton levetkőzik)”.

* „Úgy tűnik, Shakespeare alkalmas rá, hogy Kelet és Nyugat találkozási pontja legyen. De van-e ennek folytatása?” Van: Shakespeare Japánban: film a Szalonban, H. Nagy Péter szemével (Kuroszava Akira két WS-adaptációjáról).

* Kalligram-könyvespolc. Mérlegen a kiadó két idei újdonsága. Aki mérlegel: Halmai Tamás (Tőzsér Árpád naplóját olvasva) és Szalay Zoltán (Pasolini két kisregényét olvasva). Két kiváló könyvrecenzió! (csg)