Hiszem-e, ha látom?

Stefan Spjut Stallo című regényében a trollok – ezek a mondabeli figurák, a számi mitológiában stallók – köztünk élnek, pontosabban Svédországban. Arról, hogy minderről miért nem vesznek tudomást az emberek, majd később szólunk. A JAK Világirodalmi Sorozat 76. kötete éppúgy kedves olvasmánya lehet a fantasy, mint a skandináv krimi felől érkező olvasóknak. A svéd író sokat markol, és sokat is fog.

A könyv főhőse, Susso egy kriptozoológiai honlapot indít, ahol megpróbálja összegyűjteni az információkat a trollokról és más fura lényekről. Nem előzmény nélküli a családjában ez a vonzódás, hiszen a nagyapa, Gustav Myrén híres természetfotós lencsevégre kapott egy medvét, mely egy – homályosan kivehető – stallót cipelt. Ez a fotó elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az unoka egy életre megszállottá váljon. Egy idős néni háza körül különös szerzet ólálkodik, akit Susso kamerája rögzít, majd pár nappal később eltűnik az idős hölgy négyéves unokája. Az utóbbi évtizedek felderítetlen gyerekeltűnései rejtélyes módon a trollokhoz kapcsolódnak. A kimunkált, lassan építkező könyvben – a horror és thriller elemeit sem nélkülöző – akciódús jelenetek az utolsó harmadban találhatók.

A regény egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a modern társadalom információszűrői, infrastruktúrája és szervezettsége ellenére miként maradhatnak észrevétlenek a trollok. Egyfelől az emberek úgy vélik, csak a mítosz, a mese lehet a trollok tartózkodási helye, tehát a folklór elemei; másfelől van egy kollektív hallgatás a svéd társadalomban, melynek kommunikációs eszköztárát a szerző szubtilisen mutatja be. Akár ironikus is lehet, hogy a számi kultúra nippekbe, egy szuvenírboltba van bezárva. Mély egyetértéssel idézzük Havasréti József értelmezési lehetőségeket is felkínáló, gazdagon kontextualizáló, remek utószavát: „Spjut mesterien vezeti át a trollok létezésének érvényességi körét a szimbolikus-kulturális jelenlét területéről (emlékkép, mítosz, festmény, szobor, fénykép, filmfelvétel) a biológia lét megkérdőjelezhetetlen részét képző valóság irányába.” A Stallo egy nagyon átgondolt, alaposan kidolgozott regény: lebilincselő olvasmány.

Stefan Spjut: Stallo. Fordította: Fejérvári Boldizsár. Libri – JAK, 2015. 636 oldal.

Értékelés: 9/10

Sánta Szilárd