Az űropera játékmestere

A tavaly elhunyt tüneményes tehetségű Iain M. Banks középső nevének (Menzies) kezdőbetűjét használta sci-fi regényeinek elkülönítésére. Iain Banksként egy másik olvasótábor előtt is jól ismert író, magyarul a szépirodalmi regényei közül A Darázsgyár jelent meg.

Bankst méltán tarthatjuk az űropera radikális megújítójának. Az általa teremtett galaktikus civilizációt, birodalmat a távoli jövőben Kultúrának nevezi, melynek működési mechanizmusa és társadalmi berendezkedése fokozatosan tárulkozik föl előttünk a Kultúra-regényekben. A Kultúra egy olyan utópisztikus civilizáció, ahol a források bőséggel állnak rendelkezésre, és az Elmék, az MI-k (mesterséges intelligenciák) mindenről gondoskodnak.

Banks legújabb Kultúra-regényében, a Közelképben az egyik központi kérdés úgy hangzik, vajon szükség van-e a jövő high-tech világában vallásra és etikára. A fejlettebb civilizációk virtuális túlvilágot építenek, ahol két nagy tábor, a mennypárti és a pokolpárti liga küzd egymással. A küzdő felek közül néhányan abban érdekeltek, hogy a digitális világban zajló háború a valóságban folytatódjon. A Kultúra igyekszik elkerülni a valós háborút, ugyanakkor a virtuális pokol fölszámolásán dolgozik.

A regényben az írótól megszokott erőszak és szadizmus ezúttal egy erős bosszúnarratívába foglaltatik. A tudatáttöltés és -mentés különböző formái az emberi létezés végességét kérdőjelezik meg. Ugyancsak visszatérő eleme Banks regényeinek a humor, a játékosság és az irónia (ami például az MI-k vicces neveiben is tetten érhető: Erkölcsi hulla, Szupersmár, Állami szadista stb.), valamint a mesteri világalkotás és -építés. A magyar olvasók és Banks is szerencsés, hogy Gálla Nóra személyében olyan értő fordítója van a Kultúra-regényeknek, aki nagyon érzi ennek a sajátos világnak a humorát. A Kultúra-rajongók nem fognak csalódni, és az utolsó lapon is meglepetés várja őket.

Iain M. Banks: Közelkép. Ford.: Gálla Nóra. Agave Könyvek, 2014. 544 oldal.