A Trianon okozta sebek…

Tíz esztendő híján egy évszázada múlt ugyanis annak, hogy 1920. június 4-én a Versailles melletti nagy Trianon-palotában Magyarország és a Szövetséges és Társult hatalmak aláírták azt a békeszerződést, mely a történelem egyik leggyalázatosabb békéjeként vonult be a magyar történelembe. A történelmi Magyarország területének hetven százalékát, lakosságának pedig egyharmadát a szomszéd államok (esetenként kreált országok!) fennhatóság alá helyezte. Pomogáts Béla A Trianon okozta sebek című tanulmányában „a világtörténelem egyik legkíméletlenebb államközi szerződésének” nevezi ezt a békekötést, melyet „az európai és tengerentúli nagyhatalmak(…) a huszadik századi magyar történelem talán legvégzetesebb eseményévé tettek”.

Lényegében – más megközelítéssel – ezt a témát folytatja Fónod Zoltán a Kisebbségben… című írásában.

A 80 éves Duba Gyulát köszönti a folyóirat. Keserű József, Tőzsér Árpád és Cselényi László más-más közelítésben mérlegelik, minősítik az írót. Pomogáts Béla Erdélyi arcképek címmel Sütő András munkásságát méltatja. Egy készülő irodalomtörténet kiemelkedő képviselőivel ismerkedhetünk meg ebben a sorozatban.

Mács József Eszterházy János könyvét mutatja be, Petőcz András pedig (A személyiség kísértése címmel) Cselényi László két kötetét mutatja be.

Olvashatjuk Babits Mihály, Márai Sándor, Milan Rúfus, Gyüre Lajos és Öllős Edit verseit is. Gyöngyök és göröngyök címmel Kulcsár Ferenc naplójából olvashatunk részletet.

A folyóirat júniusi száma közli a X. Illusztrált könyv biennále című tárlat néhány anyagát. (zsolt)