A rejtőzködő férfi

<p>A főszerkesztői jegyzet azt állítja, nem női témájú lapszámot tart a kezében az olvasó, hanem pusztán egy női szerzők szövegeiből építkező számot.</p>

„Abban bízunk, majd az olvasó megállapítja, ez most akkor női irodalom-e, vagy csak egy lapszám, amelyet nők írtak.” Ehhez a nyitottsághoz társul még egy elegáns provokáció: A nőuralom ugyanis nem teljes, valahol megbújik a lapban egy női álnéven publikáló férfi. Az már csak a hab a tortán, hogy aki felismerni a rejtőzködő férfi-szöveget, vagy netán annak szerzőjét is, nyereményben részesül.

Egy hétköznapinak induló, de titokkal záruló találkozással indít Tóth Krisztina: Üzenet című verse, majd Rapai Ágnes két versében már inkább az életút kérdésein töpreng a lírai én. Polgár Anikó fordításában olvashatjuk Mirkka Rekola néhány mediterrán élményből építkező versét. Az antikvitás töredékes nyomaira, az eltűnt idő vásznára vetülnek a jelen eseményei. A versblokk Juhász Katalin két versével zárul. A szám igazi kuriózuma a magyar kontextusban kevéssé ismert kortárs orosz író, Nyina Szadur két novellája Gyürky Katalin fordításában.A nő férfival való találkozására terelődik a hangsúly Bárczi Zsófia Elvira című ironikus novellájának, valamint Csobánka Zsuzsa Adventjének esetében, mely a gyakori nézőpontváltásokból építkezik. Szintén az irónia dominál Bencsik Orsolya és N. Tóth Anikó novelláiban. Magowa novellájának főszereplője műfordító – de nem csak a nyelvben, a térben is bolyong: kutyájával, Ponttal ugyanis egy idegen bolygóról jöttek. Peredy Márta műfajok közt egyensúlyoz: most közölt néhány írása egyszerre olvasható rövidprózaként és prózaversként. Bolemant Lilla Berde Mária: A szent szégyen című regényéről közöl tanulmányt, Polgár Anikó pedig Sofi Oksanen Sztálin tehenei és Baby Jane című regényeit vizsgálja. Petres Csizmadia Gabriella tanulmányában az önéletleírás műfaját vizsgálja narratív, rituális és pszichológiai szempontból, a női önvallomás jelenségére összpontosítva. Nagy Csilla írása pedig Németh Zoltán a Szlovákiai magyar szép irodalom 2012 című antológiáról szóló, a Szemle 2012. októberi számában megjelent kritikájára reagál. A szám képzőművészeti anyaga is erős: Németh Ilona térinstallációi és public art-os munkáinak fotói kísérik. N. Tóth Anikó interjújából pedig sok mindent megtudhatunk Németh Ilona újabb munkáiról. Végezetül Mayer Kitti a Magyar Nemzeti Galéria Világmodellek című kiállításáról közöl recenziót. (szp)
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?