A festészet parádés tobzódása

E kivételes mesterek Budapestre elhozott kincseinek, vagyis a reneszánsz emblematikus ikonjainak ilyen együtt szerepeltetése, „együttállása” száz évben, ha egyszer adódik.

Az elmúlt száz évben nem volt, s az elkövetkezőben sem lesz a bemutatottakhoz mérhető remekművek ilyen gyűjteménye együtt egy tárlaton, amely ráadásul nem „utazó” kiállítás, hanem csupán Budapestre készült – vezette be a Botticellitől Tizianóig című tárlatot a Szépművészeti főigazgatója, Baán László. Három év kellett ahhoz a szervezőmunkához, amelynek eredményeképpen sikerült tető alá hozni az itáliai reneszánsz eddigi legátfogóbb magyarországi kiállítását, több mint ötven múzeumból kölcsönkapott festményekből. Többek között a firenzei Uffizi, a párizsi Louvre, a londoni és a washingtoni National Gallery, a New York-i Metropolitan Museum, a római Galleria Borghese vagy a világ egyik legjelentősebb Tiziano-gyűjteményével rendelkező madridi Prado kölcsönzött műtárgyakat. A képek megszerzésének megszervezése már önmagában minden elismerést megérdemlő „művészi diplomáciai” tett. S ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy ennek a munkának az eredményeképpen csaknem 130 festményt kínál megtekintésre a tárlat, Botticellitől Tizianóig több mint nyolcvan festő jeles munkáit. Olyan mesterek vásznaival találkozhat a látogató, mint Leonardo da Vinci, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto.

Önmagában ez az információ elég lehetne invitálásként, ám hogy még inkább felkeltsük az érdeklődést – egy kicsit a bulvár felől megközelítve a nagy eseményt –, elárulhatjuk, hogy a kiállítás legjobban őrzött, legféltettebb, kiemelt alkotása, Leonardo da Vinci Hölgy hermelinnel című lenyűgöző festménye tizenkét kommandós kíséretében érkezett a magyar fővárosba, ahol golyóálló üveg és mozgásérzékelő védi. Annak a lehetőségnek a kivételességét, hogy Budapesten tekinthetjük meg, emeli az is, hogy a képet a neki otthont adó krakkói Czartoryski Múzeumon kívül Európában csak olasz múzeumokban láthatta a nagyközönség. Ennek a világ egyik legismertebb és legértékesebb festményének, női portréjának a biztosítási értéke csaknem 80 milliárd forint.

Lényegesen több festészeti csoda is feltárul előttünk a Szépművészeti Múzeum tárlatán, hiszen olyan műkincsek láthatók a falakon, amelyek budapesti szerepeltetése önmagában is szenzációnak számít – ezért a világszínvonalú minősítés. Leonardo alkotásán kívül említsük meg Tiziano Kesztyűs férfi című lenyűgöző festményét, amely az arisztokrata képmás mintaképe, továbbá Palma Vecchio La Belláját vagy Bartolomeo Veneto Flóráját – ezen Flóra kibomló keblével olyan erotikát sugároz, amely ma is „forradalmi”. Erről beszélt a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Baán László is, vagyis, hogy a kiállított mesterek abszolút forradalmárok voltak a maguk idejében, s ez nem múlt el a mai napig, teljesen jelenkorúak.

A Szépművészeti kiállításán a látogató a 15–16. századi olasz festészetből nem csupán a fentebb is kiemelt legnagyobb művészegyéniségek alkotásait csodálhatja meg, hanem nyomon követheti a legjelentősebb kulturális központok szellemi, művészeti folyamatainak a születését és fejlődését is.

A kiállítás nem kronologikus vezetéssel, hanem kisebb tematikus csoportokra fűzve, hét szekcióban mutatja be az olasz festészetnek a címben kijelölt szakaszát egészen a reneszánsz válságáig. Amikor is – Tátrai Vilmos művészettörténész, a kiállítás kurátora szavaival élve – a reneszánsz születésének helyén, vagyis Firenzében a művészetben válságba került a harmónia, és e válság utat nyitott a manierizmusnak. A szekciócímek önmagukért beszélnek.

A festészet tudománya (tehát a kezdetek, a festői technikák alakulásai). Az Emberarcok angyalarcok (portrék a reneszánsz egyéniségkultuszával). Reneszánsz, határok nélkül (nyitottság a gótikus múlt és az északi művészetek felé).

Az eszmény testet ölt: az érett reneszánsz (a legnagyobbak fejezete – Leonardo, Raffaello, Correggio). Tiziano: a festészet diadala (velencei mesterek – Tiziano, Giorgione).

Velence és hátországa (Velence mint művészeti nagyhatalom – Tintoretto, Paolo Veronese).
A reneszánsz válsága és a manierizmus (a humanizmus optimista világképének megrendülése nyomán születő új világ – Beccafumi, Parmigianino, Lelio Orsi, Bronzino).

A nagyszabású, antologikus olasz reneszánsz bemutató kollekcióját, vagyis a kölcsönkapott műkincsegyüttest harmincöt festmény egészíti ki a Szépművészeti Múzeum európai rangú itáliai gyűjteményéből.

Az itáliai reneszánsz – mint mondta a főigazgató – a festészet tobzódása volt. S most ezt a tobzódást élhetjük át a Szépművészeti kiállításán, amely „parádés, igazi tűzijáték”, méltó ahhoz a korszakhoz, amelyet prezentál.