Világszerte üdvözlik a keretmegállapodást, Izrael veszélyesnek tartja

 Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő úgy fogalmazott, hogy az egyezség súlyos veszélynek teszi ki a térséget és a világot, és létében fenyegeti a zsidó államot. Az iráni főváros utcáin péntekre virradóra tízezrek ünnepelték a megállapodás létrejöttét. Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert hősként fogadták Teheránban az egyezség megszületésében játszott szerepe miatt.    Teherán és a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) öt állandó tagja, valamint Németország - egyhetes intenzív tárgyalások után jutott keretmegállapodásra Irán atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről. Az egyezményt a tervek szerint június 30-ig végleges formába öntik. Ha minden illetékes szinten elfogadják, fokozatosan megszüntetik az Irán ellen hozott nemzetközi szankciókat, amelyek rendkívül erősen sújtják az ország gazdaságát. A lausanne-i egyezség fontos lépés a 12 éve tartó atomválság lezárása felé. A nemzetközi vitában a Nyugat azzal gyanúsítja Teheránt, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Irán ezt a vádat visszautasítja, és váltig állítja, hogy nukleáris tevékenysége kizárólag békés célú.    Róháni a nemzethez intézett televíziós beszédében pénteken leszögezte, hogy amennyiben a másik fél betartja az ígéreteit, akkor Teherán is eleget fog tenni a vállalásainak. Az iráni keményvonalasok azonban úgy vélték, a csütörtöki alku a nyugati országoknak kedvez és katasztrofális Irán számára.    Izraeli kormánykörök szerint rossz keretmegállapodás született Irán vitatott atomprogramjáról, és történelmi hibához vezethet, ha a csütörtökön létrejött alku alapján születik meg a végleges egyezség. Izrael szerint "az egyezség a szankciók teljes körű feloldásával kecsegtet Irán számára, miközben (Teheránt) nem fosztják meg nukleáris képességeitől". Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szóvivője igen veszélyes, rossz irányba vezető alkunak nevezte a keretmegállapodást és azt a kilencvenes években Észak-Koreával kötött egyezményhez hasonlította, amely nem tudta megakadályozni az észak-koreai atombomba kifejlesztését.        Netanjahu a keretmegállapodás elfogadása miatt összehívott rendkívüli kormányülés után kijelentette: a végleges egyezségnek magában kell foglalnia Izrael létezéshez való jogának elismerését. Az izraeli kormányfő szerint az egyezség "ahelyett, hogy megakadályozná, kikövezi Irán útját az atombombához". Arra figyelmeztetett, hogy a megállapodás szerinte egy közel-keleti nukleáris fegyverkezési verseny kialakulásának és egy pusztító háború esélyének növekedését hordozza magában.    A Jediót Ahronót című újság elemzője, Ron Ben Jisáj a vártnál jobb alkunak látja a nukleáris megállapodást. Ennél jobb eredményt a szakértő szerint még egy katonai csapással sem lehetett volna elérni, és Izraelnek el kellene fogadnia Barack Obama amerikai elnök meghívását a végső megállapodás kidolgozásában való részvételre.    Obama a Fehér Ház tájékoztatása szerint azt mondta az izraeli kormányfőnek, hogy a Teherán és a nagyhatalmak közötti egyezség jelentős előrelépés, de nem feledteti az iráni fenyegetések miatti aggodalmakat. Az amerikai elnök a Netanjahuval csütörtök este folytatott telefonbeszélgetés során úgy fogalmazott, hogy a lausanne-i megállapodás elvezethet az iszlám köztársaság atomprogramjáról szóló tartós megoldáshoz, mindazonáltal nem csökkenti az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy Irán támogatja a terrorizmust és fenyegeti Izraelt.    John Boehner, az amerikai képviselőház republikánus elnöke szerint az egyezség "riasztó eltávolodást" jelent a Fehér Ház eredeti céljaitól. Szavai szerint naivitás lenne azt gondolni, hogy Teherán a nukleáris programját és a szankciók feloldását ne használná fel a térség destabilizálására.    A szankciók feloldásának menetrendje "még nem rendeződött teljesen" a Lausanne-ban aláírt megállapodást követően - mondta pénteken a francia külügyminiszter. Az Europe1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban Laurent Fabius ezt  "olyan pontnak" nevezte, amely "egyelőre még nagyon bonyolult".     A francia diplomácia vezetője leszögezte: „Amíg mindenről meg nem állapodunk, semmiről sem állapodtunk meg.” A cél az, hogy Irán elnöke arra kötelezze magát, országa már soha többé nem törekszik atomfegyver  előállítására - tette hozzá.    Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy "nincs semmilyen biztosíték" a végső sikerre, és diplomáciai erőfeszítéseket szorgalmazott annak érdekében, hogy a keretmegállapodás végleges egyezménnyé válhasson.    Vang Ji kínai külügyminiszter szerint jó hír a világnak a keretmegállapodás megszületése. Mint közleményében írta, a megegyezés szilárd alapot képez egy későbbi átfogó egyezményhez.    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter reménykeltőnek nevezte az egyezséget, szerinte nagyon jók az esélyek a végső megállapodásra.    Üdvözölte az egyezséget a pénteken litvániai látogatáson tartózkodó Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is, és mint mondta, reméli, hogy Teherán megteszi azokat a lépéseket is, amelyek elvezetnek a júliusra tervezett átfogó megállapodáshoz.    Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király reményét fejezte ki, hogy a végleges megállapodás a közel-keleti térség biztonságának erősödését fogja eredményezni - jelentette az SPA szaúdi hírügynökség pénteken.