Viharos esztendő volt az idei Lengyelországban

2014-ben a lengyelek is megemlékeztek a  123 éves felosztottság után a független lengyel állam visszaállításával végződő első világháború kitörésének 100., a hatmillió lengyel áldozatot követelő második világháború kezdetének 75., illetve a Lengyelországban kezdődő 1989-es rendszerváltás 25. évfordulójáról. Megemlékeztek továbbá Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás papja meggyilkolásának 30. évfordulójáról, és tömegek számára meghatározó élmény volt II. János Pál, a "lengyel pápa" áprilisi szentté avatása is.      A belpolitikai életre az elmúlt évben is az a megosztottság volt jellemző, mely a Szolidaritásban gyökerező két nagy párt - a kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) és a fő ellenzéki erő, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) között áll fenn. Az ellentétek a politikai és a gazdasági élet szinte minden szeletére kiterjednek, de ideológiai alapjuk is van, a PiS konzervatív és a PO liberális világszemléletéből fakadnak.     A belpolitikában a májusi európai parlamenti és a novemberi helyhatósági választások voltak a legfontosabb események, valamint az, hogy szeptemberben kormányátalakításra - új kormányfő kinevezésére, a kül- és a belügyminiszter leváltására - került sor. A kormányátalakítás oka az volt, hogy Donald Tuskot, aki 1989 óta a leghosszabb ideig, 7 évig regnáló lengyel kormányfő volt, az Európai Tanács elnökévé választották. Az új kormányfő Tusk bizalmi embere, Ewa Kopacz addigi parlamenti elnök lett. Radoslaw Sikorski külügyminiszter, valamint Bartlomiej Sienkiewicz belügyminiszter leváltását a júniusban kitört lehallgatási botránnyal is összefüggésbe hozták. Az új kormány - Kopacz nagy energiájának ellenére - átmeneti kabinet, mely a jövő évi elnök- és parlamenti választások előtt nem hoz fontos döntéseket.    Mindkét idei választás eredménye "politikai döntetlen" lett. Az EP-választásokon a PiS-re többen szavaztak, de ugyanannyi mandátumra tett szert, mint a PO. A helyhatósági választásokon a PiS a PO-nál több szavazatot, de kevesebb mandátumot szerzett. A választás botrányba torkollt, mivel 1989 óta egyetlen választáson sem regisztráltak ennyi érvénytelen szavazatot, és nagy eltérés volt az exit pollok és a hivatalos eredmények között. A PiS és a szintén ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség ezért kétségbe vonja a választások hitelességét, a választási törvény megváltoztatását sürgeti. Bronislaw Komorowski államfő azonban kizárta ezt a jövő évi két választás előtt. A belpolitikai viszály december elején egy vitanap erejéig az Európai Parlamentbe és - egy tömegtüntetés révén - a varsói utcákra is átterjedt.    Lengyelország nemzetközi helyzetét továbbra is regionális középhatalmi ambíciói határozták meg, amit Tusk magas uniós tisztségre történt megválasztása is megerősített. Biztonságpolitikai szempontból fontos volt Barack Obama amerikai elnök júniusi varsói látogatásán a közép-európai térség biztonságának megerősítésére tett ígérete. Az elmélyülő ukrán válság során a lengyel társadalom rokonszenvvel követte az ottani függetlenségi törekvéseket, ugyanakkor a szomszédságában zajló háború aggodalmakat váltott ki. A lengyel kormány határozottan kiáll Ukrajna területi egysége és a reformtörekvések mellett, és humanitárius segélyszállítmányokkal is támogatja szomszédját. A válság miatt tovább romlott a lengyel-orosz viszony, amit az uniós szankciók és a Balti-tenger térségében az év végén észlelt fokozott orosz katonai aktivitás is befolyásoltak.     Az ukrajnai helyzet a lengyel-magyar kapcsolatokra is hatással volt, mindenekelőtt az energiabiztonság eltérő megítélése miatt. A "közös nevező" visszaállítását több diplomáciai és szakértői fórum is segítette, valamint a hagyományos sorsközösségre emlékeztető események - köztük a II. világháborús lengyel menekülteket segítő idősebb Antall Józsefnek és a "lengyel Wallenbergként" emlegetett Henryk Slawiknak szentelt közös lengyel-magyar parlamenti határozat. Jelképes és gyakorlati súlya is van a márciusban újból megnyitott krakkói magyar főkonzulátusnak.     A lengyel gazdaságot a 2014-es esztendőben is a már 22 éve folyamatos gazdasági növekedés jellemezte, a hazai össztermék (GDP) idén várhatóan 3,3 százalékos lesz. A reálbérek éves szinten várhatóan 3,8 százalékkal növekednek, a munkanélküliség pedig az év eleji 14 százalékról november végére 11,4 százalékra csökkent. A jó gazdasági mutatók azonban nem fékezték meg a kivándorlást, idén 2,3 millióra nőtt a nyugat-európai EU-tagországokban megélhetést kereső lengyelek száma.    A gazdasági előrejelzések 2015-re a kedvező tendenciák folytatódását vetítik előre. A lengyel belpolitikában azonban tovább mélyülhet a megosztottság, nőhetnek a társadalmi feszültségek - mindenekelőtt a két fontos választás előtt. Ehhez áprilisban hozzájárulhat az erős érzelmeket kiváltó 2010-es szmolenszki légikatasztrófa 5. évfordulója is.     Lech Walesa egykori államfő elnöksége idején gyakran beszélt "negatív és pozitív pluszokról". "Negatív pluszokon" átmeneti, bizonytalan időszakokat értett, amelyekkel a "pozitív pluszokat", az egyértelműen kedvező időszakokat állította szembe. A lengyelek többsége - talán az idén új lengyel fordításban kiadott Az ember tragédiája végszavára is hallgatva - abban bízik, hogy a 2014-es negatív pluszok éve után 2015 a pozitív pluszok éve lesz.