Vesszőnk szúrja Brüsszel szemét

Brüsszel/Budapest. Ismét konfliktusba keveredett Magyarország az uniós intézményekkel a közös pénz írásmódja miatt. Az új tagországok euróövezeti kilátásairól legutóbb kiadott jelentésben az Európai Központi Bank (EKB) elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország a többi államtól eltérően hosszú ó-val írja az euró nevét. Elmarasztalták Lettországot is, amely viszont eiro-ként használja a valuta nevét. A bank fenyegeti a két országot: addig nem járul hozzá belépésükhöz az euróövezetbe, amíg nem igazodnak az egységes írásmódhoz, amellyel az unió állítólag az övezet egységét kívánja hangsúlyozni. Brüsszeli megfigyelők ugyanakkor több érvet is felhoznak a magyar írásmód védelmében. Először is helyesírási kérdésekben az EU-nak és intézményeinek nincs semmiféle hatáskörük. Magyarul továbbá csak a no és a nono szavak végződnek rövid o-ra. A rövid magánhangzós írásmód félreértésekre is módot adhat: például az euroszkeptikus szó ezután azt is jelenthetné, hogy valaki a fizetőeszköztől irtózik.

Diszkriminatív lenne a magyar vessző elhagyására kötelezés azért is, mert a görögök írhatják görögül és a bolgárok bolgárul a pénz nevét. Ráadásul a honi nyelv számos más valutát magyarul használ: a dollar például dollár, a koruna az korona, a Mark és markka az márka. További érv lehet, hogy az Európai Központi Bank rövidítése is jelenleg öt különböző verzióban szerepel az európénzeken (BCE, ECB, EZB, EKT, EKP). Jóllehet Magyarország euróövezeti csatlakozása egyelőre a következő évtizedig aligha követeli meg az esetleges változtatást, az elkövetkező időszakban újabb vesszőfutás vár az illetékesekre, ha ki kívánnak állni a magyar helyesírás védelmében. (MTI)