Vatikáni-amerikai megállapodás a pénzmosás ellen

Az 1942-ben alapított bank hagyományosan soha nem tartozott a nemzetközi ellenőrzőrendszer felügyelete alá. Vagyonát 6 és 7 milliárd euró közé teszik, 44 ezer névtelen számlát vezet. 

Az utóbbi három évtizedben botrányok sorozata övezte. 2010-ben az olasz ügyészség 23 millió eurót foglalt le az IOR számláiról. Ezután a Vatikán csatlakozott az Európai Unió pénzmosás elleni előírásaihoz és 2011-ben létrehozta az ennek megfelelő ellenőrző részlegét.  A Szentszék alávetette magát az Európa Tanács úgynevezett Moneyval eljárásának is, amelyben felmérik, hogy az egyes országok megfelelnek-e bizonyos pénzmosás- és terrorizmusellenes normáknak. A Vatikán a tavaly júliusi első értékelésen meglehetősen rossz jellemzést kapott. A Moneyval megállapította, hogy a miniállam csak korlátozottan képes megosztani a pénzügyi információkat más országokkal, mert saját előírása szerint először kétoldalú megállapodást kell kötnie az adott országgal az információcseréhez. Ugyancsak tavaly az Egyesült Államok a pénzmosással gyanúsított államok feketelistájára helyezte a Vatikánt.     A Szentszék azért alkotta meg a szabályt, miszerint az információcseréhez kétoldalú megállapodás kell, mert attól tart, hogy Olaszország túlzott követelésekkel lép fel ellene. Ugyanis az IOR-nél nemcsak vatikáni tisztségviselők vezetik számláikat, hanem sok olasz állampolgár, akiknek egy részéről az olasz hatóságok gyanítják, hogy el akarja csalni adója egy részét. Legutóbb az olasz ügyészség nyomozást indított a bank ellen pénzmosás gyanújával.     Vatikán korábban már megállapodást kötött az információcseréről Belgiummal, Spanyolországgal és Szlovéniával. Olaszországgal még nem, de kedden közölték, hogy 20 további megállapodást már tervbe vettek.     Ferenc pápának, még mint Buenos Aires-i érseknek a volt szóvivője április elején lehetségesnek nevezte, hogy az új egyházfő megszünteti az IOR függetlenségét, és a bankot a pápai tanács felügyelete alá helyezi, vagy akár bezáratja.