Valószínűleg elutasították a svájciak a garantált alapjövedelmet

A gfs.bern kutatását a svájci köztévé ismertette, és eszerint a szavazók 78 százaléka nemet mondott a garantált alapjövedelemre.

A javaslat hívei szerint a garantált alapjövedelem támogatná az emberi méltóságot. Ellenzői szerint viszont a rendszer túl költséges lenne és gyengítené a gazdaságot. A népszavazást a pártoktól és a politikától független civilek kezdeményezték ebben a témában. A zöldeken kívül sem más párt, sem a kormány nem állt az ötlet mellé, amelyet utópisztikusnak és túl költségesnek tartanak.  

Andreas Ladner, a lausanne-i egyetem politológusa a svájci köztévében úgy nyilatkozott, hogy a svájciak reális döntést hoztak. Hozzátette, hogy a javaslat célja elsősorban az volt, hogy vitát gerjesszen.
    
Az ötletgazda Daniel Haeni, aki egy bázeli kávézó tulajdonosa, azt mondta, hogy erkölcsi győzelmet aratott.
    
"Üzletemberként reálisan 15 százalékos támogatottságra számítottam, de most úgy fest, az emberek 20-25 százaléka is mellénk állhat, ami fantasztikus és szenzációs eredmény" - nyilatkozott Haeni.
    
A svájciak szem előtt tartják az ország versenyképességét. 2012-ben azt is leszavazták, hogy 4 hét helyett mindenkinek 6 hét fizetett szabadság járjon.
    
"Ez egy régi, kicsit marxista álom, tele megkérdőjelezhetetlen jóindulattal, de közgazdasági gondolkodás nélkül" - mondta a kezdeményezésről Charles Wyplosz, a genfi Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója, aki szerint, ha megszűnik az összefüggés a munka és a jövedelem között, akkor az emberek kevesebbet fognak dolgozni.
    
A 26 éves Olivier, aki ács, úgy nyilatkozott, hogy igennel szavazott, mert akkor a szenvedélyeire összpontosíthatna, és nem kellene dolgoznia pusztán a megélhetésért. Egy másik szavazó, Stephan úgy vélte: az emberek tovább dolgoznának, mert alapvető szociálpszichológiai igény mindenkiben, hogy hasznos akar lenni. Szerinte az emberek még termelékenyebbek is lennének, mintha kényszerből dolgoznának a megélhetésükért.
    
A kormány arra buzdított, hogy az emberek szavazzanak nemmel. Számítások szerint az ötlet megvalósítása évi 208 milliárd frankba került volna, aminek nagy részét fedezték volna a társadalombiztosítási befizetések, miután az alapjövedelem az összes jelenlegi juttatást kiváltotta volna. De a kormánynak így is évi 25 milliárdot adóemeléssel vagy kiadás-csökkentéssel kellett volna előteremtenie, hogy mindenki megkaphassa a feltétel nélküli, garantált alapjövedelmet.
    
A svájciak több kérdésről szavazhattak vasárnap. Igent mondott a többség a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítására, és arra is, hogy a meddő vagy örökletes genetikai betegséget hordozó párok esetében, mesterséges megtermékenyítésnél beültetés előtt genetikai szűrésnek lehessen alávetni a magzatot. Elutasították viszont azt, hogy az állami ellenőrzés alatt álló cégeket alakítsák át non-profit vállalatokká.
    
A jóváhagyott menekültügyi reform értelmében a menedékkérelmeket legfeljebb 140 nap alatt el kell majd bírálni. A javaslat része az is, hogy a menedékkérők ingyen jogi segítséget, képviselőt kaphatnak, amit a kezdeményezés ellenzői azért bíráltak, mert a svájci állampolgároknak ez nem jár. Emellett az új szabályok értelmében a szövetségi hatóságok egyszerűbben létesíthetnek majd befogadó állomásokat is.
    
A non-profit állami vállalatok ötletét a választók kétharmada elutasította. Ez érintette volna a Swisscom távközlési céget és az SBB nevű állami vasúttársaságot is. A kormány figyelmeztetett, hogy a javaslat elfogadása adóemeléshez vezethet, és ronthatja az érintett cégek versenyképességét.